A régészek besétáltak egy ősi alagútba, ahol döbbenetes felfedezés várta őket

A titokzatos hettiták a mai Törökország területén létesítettek birodalmat, amely a Krisztus előtti 13–14. században élte virágkorát. Volt idő, amikor az egyiptomiak is rettegtek tőlük, éppen ezért meglepő, hogy lényegében a 19. századig csak a Bibliából tudtunk róluk valamit.

Ma már sokkal jobban ismerjük őket, és a régészek az 1800-as évek első felétől folyamatosan feltárják hajdani fővárosának, Hattuszasznak a maradványait is. Itt bukkantak rá arra a kőből épített alagútra is, amelynek a falán most 249 darab hieroglifát fedeztek fel.

A terület 1986 óta a világörökség része, de ez persze nem akadályozza meg a szakembereket abban, hogy ásatásokat végezzenek az egykori híres településen. Hattuszasz legkorábbi részei a Krisztus előtti 2000-es évig vezethetők vissza, van tehát mit kideríteni mozgalmas történetéről.

A több ezer kőből emelt alagútban talált vörös rajzok, szimbólumok korát 3500 évre becsülik. Ez volt a hajdani városfal legdélebbi része, és az alagút egy mesterséges töltésen belül helyezkedik el, amelynek egészen elképesztőek a méretei, hiszen 250 méter hosszú, 15 méter magas és 80 méter széles.

Mivel az alagút sötét, és egész évben nagyjából állandó hőmérséklet uralkodik benne, a vörös szimbólumok egészen kiváló állapotban maradtak meg benne. Az elemzésüket nemrég kezdték meg, a tudósok első tippje szerint istenek ábrázolásai lehetnek.

Ha ez így van, akkor a kőből rakott alagút nem feltétlenül védelmi, sokkal inkább kultikus célokat szolgálhatott. A jelek nem teljesen eltérőek, meglehetősen sok a hasonló közöttük, így a régészek 8 nagyobb csoportba tudták őket sorolni. Hasonló feliratokat egyébként már máshol is találtak Anatóliában, vagyis az írásmód még több száz évvel a hettiták után is használatban maradt.