A törökök állítólag rábukkantak a mohácsi csatában elesett II. Lajosra, és hosszú ideig őrizték a magyar király levágott fejét
Olvass tovább...
Szapolyai János török segítséggel maradt trónon, de az oszmánok sem bántak vele tisztességgel.
Szapolyai János, vagyis I. János magyar király megítélése máig nem egyöntetű a történészek körében. Hálátlan időszakban, a súlyos vereséggel véget ért mohácsi csata után ülhetett a trónra, viszont azt is rebesgették, hogy valami halvány köze neki is lehetett ahhoz, hogy elődje, II. Lajos is elesett a csatatéren.
Szapolyai 1526-ig erdélyi vajda volt, illetve Magyarország egyik leggazdagabb földesura, vagyis már a koronázása előtt jelentős hatalommal bírt. Elsősorban a törökökre támaszkodva sikerült megmaradnia a Magyar Királyság élén, bár az oszmán terjeszkedést képtelen volt megakadályozni, és a halála utána elesett Buda, míg az ország 150 évre három részre szakadt.
Olvass tovább...
Szapolyai volt az utolsó magyar király, akit Magyarországon temettek el, ezt talán kevesen tudják róla. 1540-ben hunyt el, zűrzavaros történelmi helyzetben, így nem csoda, hogy a temetéséről vajmi keveset tudunk.
„János király testit Székesfejérvárra vevék, tisztességgel eltemetik”
– idézi a korabeli szöveget az archeologia.hu szakoldal. Innen derül ki az is, hogy az uralkodó nem sokáig nyugodhatott az eredeti helyén, mert Ahmed fehérvári bég már 1544-ben kirabolta a bazilika királysírjait.
Szapolyai maradványait is meggyalázták, kidobták a sírjából, és a városbíróra bízták, hogy valahol máshol földeltesse el. Korabeli feljegyzések szerint a Székesfehérvár akkori külvárosában lévő Szent Mihály templomban lett a király új nyughelye.
Olvass tovább...
A régészek feltételezik, hogy Szapolyait eredetileg ugyanoda temették (a bazilika közepére), mint II. Lajost, II. Ulászlót és Hunyadi Mátyást. Alighanem kettős sírt építettek számára, hogy majd a felesége, Izabella is mellette nyugodhasson, erre azonban már nem kerülhetett sor a történelem váratlan fordulata miatt.
Az új nyugvóhelyül szolgáló Szent Mihály templomot csak egy 14. századi oklevél említi, viszonylag hamar elpusztulhatott tehát, bár a 19. század legelején az ágostonos remeték kolostortemplomával azonosították, alighanem tévesen. Fogalmunk sincs tehát, hol vannak Szapolyai maradványai, és kis esély van rá, hogy Székesfehérváron – valahol a nyugati városrészben – egyszer rábukkanjanak azokra.