Ősi időkből itt maradt, brutális erejű ragadozó támadhatott és ölhetett meg embereket Franciaországban?

Túlzás lenne azt állítani, hogy ma már tökéletesen ismerjük Földünk élővilágát, hiszen nincs olyan év, amikor a kutatók ne fedeznének fel például egy-egy újabb állatfajt. A folyamatos megismerés ellenére mindig maradnak örök rejtélynek számító esetek is.

Ma sem tudjuk, hogy 1765 és 1767 között miféle bestia garázdálkodott Franciaországban, megölve legalább 100 embert Gévaudan környékén. A Bestia (ahogy elnevezték) nem kegyelmezett a férfiaknak, nőknek és gyermekeknek sem, jó darabig lehetetlen volt felülkerekedni rajta, vagy elmenekülni előle.

Az utókor ma már úgy gondolja, hogy egyszerű farkasról volt szó, de az akkor élt emberek szintén felismerték volna ezt a köznapi ragadozót. Első feljegyzett áldozata egy 14 éves juhászbojtár volt, bár korábban már egy fiatal nő is jelezte, hogy megtámadta a szörny, őt viszont a tehéncsordája csodával határos módon megvédte.

Idővel az ijesztő esetek annyira megszaporodtak, hogy sokan már arra gondoltak, nem is egyetlen Bestia létezik. A környékbeliek jutalmat ajánlottak fel, és emiatt több vadász is átfésülte a környéket, de hosszú ideig eredménytelen maradt a kutatás. Egy alkalommal puskavégre kapták a lényt, ám az felkelt a földről, és elszaladt.

1765 őszén lelőttek egy hatalmas farkast, amiről feltételezték, hogy a Bestia lehetett. A szerencsétlen állatot kitömték, és elküldték a királyi udvarba, a levadászója pedig tekintélyes pénzjutalmat kapott. De a támadások decembertől csak folytatódtak tovább.

1767 nyarán a helyiek végül megunták a totojázást, és hatalmas hajtóvadászatot indítottak. A Mouchet hegy egyik lejtőjén ismét egy farkast sikerült elejteniük, amelynek bendőjében emberi maradványokat találtak. A Bestia ettől fogva nyomtalanul eltűnt.

Vajon tényleg egyszerűen csak egy farkas lehetett a kegyetlen gyilkológép? A szemtanúk leírása szerint hasonlított hozzá, ám néhányan akkorának látták, mint egy lovat. A bundája vöröses szürke színben pompázott, egy fekete csíkkal a gerince mentén.

Eltévedt oroszlán lehetett, vagy – ami még döbbenetesebb – egy itt maradt ősi ragadozó a kora miocén korból? A leírás ugyanis meglepően passzol a Hyaenodon nevű emlősre, amely elvileg 16 millió esztendeje kihalt. A legnagyobb példányok tömege a fél tonnát is elérte, de léteztek kisebb változatai is.