Találtak valamit, ami teljesen felforgatja az ember származásával kapcsolatos elképzeléseinket

Az általános tudományos vélekedés szerint az emberi nem Kelet-Afrikában alakult ki, miután az ősünk elvált az emberszabású majmokétól. A fejlődés kezdeti lánca meglehetősen hiányos, valamikor 8–14 millió évvel ezelőtt azonban már megtörtént a két lábra állásunk.

A modern ember aztán útnak indult, hogy benépesítse a Földet: 125–60 ezer évvel ezelőtt ért el Eurázsiába, 40 ezer éve Ausztráliába, 15 ezer esztendeje pedig Amerikába. Elképzelhető azonban, hogy egy lelet minden ezzel kapcsolatos eddigi feltevésünket keresztülhúzza.

7,2 millió évvel ezelőtt Európa délkeleti részén élt a Graecopithecus, amely bizonyos feltevések szerint már hominida, vagyis emberféle lehetett. Egy alsó állkapocscsont alapján azonosították, amelyben egy őrlőfog helyezkedett el. Az Athénhoz közeli birtokon talált fosszília tehát elég csekélyke, 2012-ben azonban Bulgáriában is rábukkantak néhány fogra, amely ehhez a fajhoz tartozhatott.

2017-ben német tudósok elemezték alaposabban a leleteket, és a tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a Graecopithecus lehet a modern ember legkorábbi őse, amely a csimpánzoktól elszakadt fejlődési vonalunk elején létezhetett.

Mindez pedig azt jelenti, hogy fajunk afrikai eredete megdőlhet, és az emberiség bölcsője inkább a mediterrán térségbe helyezhető. A felforgató, forradalmi elmélet szerint elődeink aztán onnan vándoroltak a fekete kontinensre, ahol a Homo faj őseivé fejlődtek.

Az elméletet a tudóstársadalom egy része természetesen támadja, arra hivatkozva, hogy az eddigi leletek igen gyenge bizonyítékként szolgálnak. A Graecopithecus első fosszíliáit egyébként a németek találták meg Görögországban, mégpedig 1944-ben, egy bunker ásása közben, és ők még úgy gondolták, hogy a maradványok a Mesopithecushoz, az óvilági majmok kihalt nemzetségéhez tartoztak.

^{Fotó: Profimedia}