promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A legbizarrabb és legkegyetlenebb emberkísérlet, amit valaha végeztek

A legbizarrabb és legkegyetlenebb emberkísérlet, amit valaha végeztek

Borítókép:  Profimedia- illusztráció
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

A történelem során a tudomány érdekében kegyetlen pszichológiai kísérleteket hajtottak végre, amelyek hozzájárultak, hogy bővüljenek a tudományos ismeretek, azonban ezek sokszor vitákat váltottak ki, ugyanis etikailag erősen megkérdőjelezhetőek voltak kegyetlenségük miatt.

Ezek a tudományos kísérletek közül is a kis Albert kísérlete volt a legbizarrabb és a legkegyetlenebb, hiszen egy elhagyott gyermekkel kísérleteztek, mint egy kísérleti tengerimalaccal.

John B. Watson a viselkedéstudomány egyik közismert alakja végezte a kísérleteket a gyermekkel.

Először a csecsemőt különféle ingereknek tették ki, azt vizsgálva, hogy ezek az ingerek félelmet váltanak-e ki a gyermekből. Miután egyértelművé vált, hogy a gyermek nem fél ezektől az ingerektől, megkezdték a kísérletet.

A kísérlet során először egy fehér patkányt hoztak be a fiúnak, aki láthatóan nem félt tőle, ezután Watson megütött egy fémrudat, ami által a durva zaj félelmetes reakciót váltott ki a csecsemőből, aki a hangok hatására sírni kezdett.

Miután többször megismételték a kísérletet, mely során behozták a fehér patkányt a kisfiúnak, és ezután hangos zajt csaptak a fémrúddal, a gyermek rendszeresen sírni kezdett. Egy idő után már bőven elég volt a fehér patkányt megmutatni a fiúnak, aki a félelem társításának hatására egyből sírni kezdett, és még hangos zajok nélkül is ugyanaz a reakció történt, mintha behozták volna neki a kísérleti állatot.

Ennek az volt az oka, hogy Albert társította a félelmet a látottakkal, tehát a félelem elültethető.

A későbbi kísérletek során azt vizsgálták, hogy a kis Albert a fehér patkányhoz hasonló állatok vagy tárgyak hatására is félni kezd-e. Mikor egy fehér nyulat, és egy fehér kutyát hoztak a gyermekhez, mindegyik állat látványára a csecsemő sírni kezdett.

Az utolsó kísérlet során arra voltak kíváncsiak, hogy a fehér szőr is ugyanazt a félelmet váltja ki a gyermekből, mint a fehér patkány, ezért a Mikulás fehér szakállát mutatták neki.  A szakáll ugyanazt az érzelmi hatást váltotta ki a gyermekből, mint a korábbi kísérletek élő állatai.

A pszichológiai kísérletnek a célja az volt, hogy vizsgálják, a félelem vajon átadható-e.

A kísérlet utolsó szakasza szerint fel kellett volna oldani a gyermekben elültetett félelmet, azonban ez nem sikerült, ezáltal egy életre megnyomorították a kisfiút. Az etikailag súlyos kérdéseket felvető kísérlet után nem használtak gyermekeket ilyen kegyetlen kísérletekhez.