Döbbenetes: földi csatornákat fedeztek fel, ahol a hang csillapítás nélkül tízezer kilométerre is elhatol

Olyan tudományos felfedezés született a közelmúltban, amely kapcsán ismét ráeszmélhetünk, milyen keveset tudunk a bennünket körülvevő földi világról. Azt már eddig is tudtuk, hogy a vízben léteznek különleges hangcsatornák, és ezek létezését most a levegőben is kimutatták.

A sziláscetekre keskenysávú dallamhangok kibocsátása jellemző alacsony hangfrekvencián. A bálnák például „énekelnek”, aminek a fajtársak közötti kommunikációban van szerepe. A kékbálna pedig olyan profi szinten űzi mindezt, hogy nála tapasztalták a valaha mért legnagyobb akusztikus nyomást – tudhatjuk meg Bujtor László szakcikkéből.

Ebből derül ki az is, hogy az ámbráscet 100 Hz alatti frekvenciájú hangokat bocsát ki, márpedig ezek terjedése egészen más képet mutat, mint bármely más, ennél magasabb frekvenciájú hangoké.

„A tengervízben bizonyos feltételek együttállása esetén kialakul egy különleges hangvezető réteg, amelyben a hang gyakorlatilag csillapítás nélkül tízezer kilométerre elhatol”

– olvasható a döbbenetes állítás. Ezt a szakirodalomban SOFAR csatornának nevezik, de a mélységi hangcsatorna elnevezés is kiváló rá. Nemrég pedig bebizonyosodott, hogy ilyesfajta „képződmény” a levegőben is kialakulhat.

Egy ballonos kísérlet vezetett erre az eredményre, és ha a kutatók pontosan meg tudják határozni a különleges hangcsatornák helyét, akkor általuk például a vulkánkitörések vagy bombarobbanások hangját is észlelni lehet majd elképesztő távolságokból.

A víz alatti SOFAR csatornákat az 1940-es években fedezték fel, és már akkor sejtették, hogy az atmoszférában is létezhetnek hasonlók. A hidegháború idején néhány szupertitkos művelet is indult a megtalálásukra, ám az igazi áttörés csak most jöhet el.

Mi a jelentősége mindennek? Ha napenergiával működő ballonokat tudnánk állandóan a magasban „állomásoztatni”, akkor azok a hangcsatornák segítségével már az indításuk pillanatában meghallanák például az ellenséges szándékkal kilőtt rakétákat, aminek jelentőségét a mostani háborús helyzetben aligha kell különösebben magyarázni.

A kutatók szerint a légköri hangcsatornák valószínűleg nem olyan egyszerűen és megbízhatóan működnek, mint a tengermélyi SOFAR, de azért alkalmasak lehetnek arra, hogy egy globális megfigyelő-hálózatot telepítsenek rájuk.