Döbbenetes emberi evolúció: félelmetes vízi szörnyetegektől származik az állkapcsunk?

Valljuk be, hogy az embernek nem sok esélye lett volna a törzsfejlődés során, ha 65,5 millió éve egy becsapódó aszteroida ki nem pusztítja – szinte egyik napról a másikra – a dinoszauruszokat. Ez megnyitotta az utat az akkor még viszonylag jelentéktelen emlősök gyorsabb evolúciója előtt.

Az emberfélék mintegy 15 millió éve jelentek meg bolygónkon, fajunk egyik legkorábbi őse, az Ardipithecus pedig 5,5 millió éve bukkant fel a mai Etiópia területén, immár elágazást jelentve a fő majom származási vonaltól.

A többféle kifinomult munkára alkalmas emberi kéz körülbelül 1,85 millió éve alakult ki, de további egymillió esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ember tudatosan elkezdje használni a tüzet, a sült és főtt ételek pedig újabb lökést adtak az agyfejlődésnek.

És ha már evés: egy friss tanulmány szerint az emberi állkapocs a halak kopoltyújából fejlődhetett ki. Korai őseink erős, és harapni, csippenteni képes szájat „növesztettek”, hogy minél többféle táplálékot el tudjanak fogyasztani. Ennek ma örülhetünk, hiszen lényegében nincs olyan étel vagy ital, amit ne tudnánk – kissé feldolgozva, fogakkal pépesítve – bejuttatni a szervezetünkbe.

A rágószervek evolúciója viszonylag gyorsan ment végbe, ami kulcsfontosságú volt fajunk fejlődése szempontjából. Lényegében a víz alatti légzéshez szükséges szervek alakultak át rágószervekké, a kopoltyúívek bonyolult szerkezete például állkapoccsá, mégpedig 400 millió évvel ezelőtt.

Az evolúció persze a különböző állatfajoknál is megtörtént, így fordulhat elő, hogy ma a csapdaállkapcsú hangya nevű aprócska rovar képes a leggyorsabban, akár 230 km/h sebességgel összecsattintani az állkapcsait. Ez nagyjából 2300-szor gyorsabb a szempillantásnál.