Ma sem tudjuk, miféle ufók harcoltak az égen Nürnberg fölött 460 éve

1561. április 14-én szokatlan eseménynek lehettek szemtanúi a bajorországi Nürnberg lakói. Kétségtelen, hogy ha ma látnánk egy ilyen jelenséget, akkor rögtön tudnánk, hogy meteorzáporral vagy ufótámadással van-e dolgunk, de a középkori emberek minden szokatlanra a babona irányából próbáltak választ keresni.

Az biztos, hogy tömegek tódultak ki az utcákra, sőt a történteket látványos rajzon is megörökítették (ha már fényképezni nem tudtak akkoriban), illetve szavahihető, nagy tudású, művelt emberek is beszámoltak róla.

A téma még az 1961-ben (vagyis kereken 400 évvel később) elhunyt pszichológus, Carl Gustav Jung érdeklődését is felkeltette. Aztán elintézte azzal az egészet, hogy a jámbor nürnbergiek alighanem a melléknap (naphalo, napkutya) jelenségével találkoztak, vagyis a légkör játéka tréfálta meg őket.

Hiba lenne azonban lezárni így a témát, hiszen a középkori emberek meglehetősen tudatlanok voltak ugyan, de a természet dolgairól rengeteg tapasztalattal rendelkeztek. A nyomdász és kiadó Hans Glaser adott részletes leírást a kétségkívül megdöbbentő eseményről:

„1561. április 14-én napkeltekor, valamikor 4 és 5 óra között egy félelmetes jelenés tűnt fel a Napon. Nők és férfiak, a kapukon innen és túl mindannyian látták, amint a Nap közepén megjelent két vérvörös, félkör alakú ív, olyan, mint a Hold az utolsó negyedében”

– kezdte az érzékletes leírást Glaser. Aztán még szót ejtett piros gömbökről, hengerekről, csíkokról és keresztekről, valamint két rúdról, amelyek közt kisebb gömbök voltak láthatók, és úgy tűnt, mintha ezek harcolnának egymással. A gömbök repkedése és csatája órákon keresztül tartott. Néhányan elfáradtak, és ezek égve, füstölve zuhantak le a földre.

„Ezután megjelent valami, ami egy fekete lándzsához hasonlított, nagyon hosszú volt és vastag. A nyele keletre, a hegye nyugatra mutatott. Csak az Isten tudja, miféle jelek voltak ezek”

– fejezte be a tudósítást a középkori krónikás. Ha katonai szemszögből értelmezzük a történteket, úgy tűnhet, mintha ágyúk és röpködő golyók leírásáról lenne szó, illetve egy-egy kilőtt idegen égi járműről.

Ma már nem nehéz elképzelni azt sem, hogy ufók röpültek ki henger alakú űrhajókból, megküzdöttek egymással, majd a csata pár óra leforgása alatt véget ért. A fekete „lándzsa” (esetleg anyahajó) megjelenésekor pedig hatalmas csattanást hallottak a városon kívül, feltehetőleg ez volt a kozmikus harc utolsó mozzanata. Arról nem szóltak a hírek, hogy mindennek maradt-e bármi nyoma a környékbeli földeken.