promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Döbbenetes rejtélyre derült fény! Íme a maják felemelkedésének és bukásának évezredes titka
Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

Az egykori maja civilizáció a legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt, amely főként monumentális építészetéről, kifejlett írásmódjáról, művészetéről, valamint matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. A közel kétezer évet megélt, ragyogó maja kultúra azonban alig párszáz év alatt teljesen elpusztult. Hogy pontosan miért, rejtély volt egészen mostanáig. A tudósok azonban nemrég közelebb kerültek a maják rejtélyes bukásának titkához, mint valaha. És mindehhez csupán csak egy kis ókori kakira volt szükség.

Az ókori emberi ürüléket vizsgálva a tudósok felfedezhették, hogy az ősi maja civilizáció hogyan emelkedett fel és bukott el többször is, valószínűleg az aszály és az esős időszakok ingadozását tükrözve.

Quaternary Science Review című folyóiratban jelent meg nemrég egy beszámoló arról, a kanadai McGill Egyetem és a Concordia Egyetem régészeivel karöltve alapos vizsgálatnak vetette alá az emberi bélből származó szerves molekulák összetételét, amelyek egy guatemalai tó medrében lerakódott üledékrétegben maradtak fenn többszázezer évig.

A székletmolekulák összetételének tanulmányozása révén a tudósok modellezhetik az egykori lakosság méretét, étrendjét és egészségi állapotát, valamint a mezőgazdaságban és a földhasználatban bekövetkező változásokat. 

„A Maja-alföld nem igazán alkalmas az épületek és az emberi élet egyéb maradványainak megőrzésérére a trópusi erdei környezet miatt” 

– mondta el Benjamin Keenan, a fenti tanulmány egyik szerzője azt ecsetelve, miért kellett ilyen különös leletekhez nyúlniuk.

A székletmaradványokból származó bizonyítékok alapján megállapították, hogy a Maya népesség a térségben a váratlan aszályok miatt három különböző időszakban is lecsökkent. De nemcsak a szárazság hozta meg áldozatait, hanem az esős időszak is népességcsökkenést okozott, valószínűleg a terméshiány miatt.

„Fontos tudni, hogy régebben is voltak olyan civilizációk előttünk, akiket komolyan érintett a klímaváltozás. Az éghajlat és a népesség változásának bizonyítékait összekapcsolva egyértelmű párhuzamot láthatunk a csapadék és az ősi városok lakosságának fenntartásának képessége között.” 

– magyarázta Peter Douglas, a tanulmány vezető szerzője, a Föld- és Bolygótudományi Tanszék adjunktusa.

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás