Emberi vér „segítségével” hozzák helyre a repedező betonépületeket

Kevesen tudják, de a beton a legszélesebb körben használt építőanyag a bolygón.

Egyes becslések szerint a világot fedő beton ma már meghaladja a Földön élő összes fa, bokor és cserje együttes tömegét.

Ahogy azonban a beton globális felhasználása folyamatosan növekszik, azzal párhuzamban az ipar pusztító környezeti hatása is emelkedik. 

A globális üvegházhatást okozó gázok közel tizedéért a betongyártás a felelős. 

Ha a betonfelületek egy egybefüggő országot alkotnának, akkor Kína és az Egyesült Államok után ez az ország állna a harmadik helyen a szén-dioxid-kibocsátásban. 

Ennek a hatalmas környezeti szennyezésnek az egyik legfőbb oka, hogy a beton nagyon hamar tönkremegy. A modern cementszerkezetek akár egy évtized alatt is repedezni kezdhetnek, és minél több a repedés vagy javításra szoruló építmény, annál több cementre van szükség ezek helyrehozatalához. 

Egy új találmány azonban jelentősen megváltoztathatja a betonipart.

Feltaláltak ugyanis egy olyan öngyógyító betonfajtát, amely szénsav-anhidrázzal (karbonanhidrázzal) működik. 

A szénsav-anhidráz az emberi szervezet vörösvértestjeiben megtalálható enzim, amely a vérbe kerülő szén-dioxidot biokarbonáttá alakítja, hogy könnyebben lehessen áramoltatni a szervezetben, majd a tüdőben ugyanez az enzim alakítja vissza a biokarbonátot a kilélegzett széndioxiddá. 

Ha repedés keletkezik a betonban, ez az enzim a légkörben reakcióba lép a szén-dioxiddal, és elkezd kalcium-karbonát-kristályokat termelni, minek köszönhetően a repedés automatikusan kitöltődik ezekkel a kristályokkal, amelyek szerkezetükben és szilárdságukban is hasonlóak a betonhoz.

„Mivel a testünkben lévő enzimek elképesztően gyorsan reagálnak, hatékony mechanizmusként felhasználhatók a betonszerkezetek javítására és megerősítésére.” 

– mondta el Nima Rahbar, a tanulmány vezető szerzője.

Ez az új módszer jelentősen gyorsabb az eddig használtaknál – a beton így akár 24 óra alatt is képes begyógyítani önmagát.