A kínai Marsjáró is megérkezett a Vörös Bolygóra

A Tianwen-1 nevű űrhajó még februárban állt rá a Mars pályájára – az általa szállított marsjáró pénteken (május 14-én), magyar idő szerint körülbelül 23:11-kor érte el a Vörös Bolygó felszínét. 

A Tianwen jelentése „mennyei kérdések.”

A kínai marsjáró leszállítása volt a kínai űrkutatási képességek eddigi legnagyobb próbája. Miután 100 méterre megközelítették a bolygó felszínét, az eszköz egy föld fölött lebegett, ez idő alatt egy lézerrel irányított rendszer segítségével felmérte a leszállásra kijelölt területet, akadályok, például sziklák után kutatva.

A Marson leszállni köztudottan nehéz, mivel a földi mérnökök nem tudják valós időben irányítani a leszállás folyamatát, így előre beprogramozott utasításokat kell használniuk, ami azért veszélyes, mert semmilye váratlan helyzetre nem tudnak reagálni. Sok küldetés bukott már el ezen.

^{Forrás: Profimedia}

A Zhurong nevű marsjáró végül sikeresen landolt, és napokon belül megkezdheti a geológiai felfedezéseket.

Nagy lépés Kínának

Ez Kína első küldetése a Marson, rajtuk kívül csak Oroszország és az Egyesült Államok érte el űrhajóval a bolygót, így Kína a harmadik nemzet, akinek sikerült megtenne ezt a hatalmas lépést.

A Zhurong a Mars északi féltekéjén szállt le. A hatkerekű, napenergiával működő jűrmű legalább három hónapra fogja elhagyni a landolási hajót, hogy felfedezőútra induljon, de akár évekig is működőképes maradhat.

300 méter magas élőlényekre bukkantak a Marson

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Mi lesz most?

Az Utopia Planitia nevű terület, ahol a Zhurong leszállt, egy széles, lapos, jellegtelen medence, amely akkor alakult ki, amikor több milliárd évvel ezelőtt egy kisebb objektum a Marsba csapódott.

A medence felszínét többnyire vulkanikus anyagok borítják, amelyeket különböző geológiai folyamatok – például a jég megfagyása és felolvadása – formáltak. 

Roberto Orosei, az olasz Bologna Rádiócsillagászati ​​Intézet bolygókutatója szerint lehetséges, hogy közvetlenül a felszín alatt egy permafrost réteg (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban volt) rejtőzhet.

A kínai marsjáró további titkokat tárhat fel a Mars múltbéli klímaváltozásaival kapcsolatban, valamint feltárhatja az ősi víz sorsát is, amely egyszer a bolygó felszínét áztatta.

Titokzatos „zümmögést” vett felvételre a Föld legtávolabb lévő űrszondája

Olvass tovább...

Olvass tovább...