Olvass tovább...
Kate Clancy, az Illinoisi Egyetem docense április elején tett fel egy kérdést Twitteren női követőinek, amelynek keretében arra volt kíváncsi, hogy vajon hány nő tapasztalt a megszokottól eltérő tüneteket az oltás beadatása után. A posztra több mint 22 ezer válasz érkezett, ami nyilvánvalóan bizonyítja, hogy egy létező jelenségről van szó. Egyre több szakértő szólal meg az ügyben.
Egy hónapja mi is beszámoltunk róla, hogy a koronavírus elleni védőoltás beadatásának megkezdésével párhuzamban a nők valósággal elárasztották a közösségi médiát kommentjeikkel, amelyekben arról számolnak be, hogy a COVID-19 oltás beadatása után a menstruációs ciklusukban eddig nem tapasztalt szabálytalanságokat észleltek.
„[a rengeteg visszajelzés] arra utal, hogy valós jelenségről van szó, ezért meg kell értenünk, mi történik fiziológiailag"
– mondta Dr. Jerilynn Prior, a Menstruációs Ciklus és Ovuláció Kutató Központ (CemCOR) tudományos igazgatója, valamint a British Columbia Egyetem endokrinológiai és anyagcsere professzora.
Olvass tovább...
A válaszadók a leggyakrabban a megszokottnál erősebb vagy pecsétlő vérzésre panaszkodtak, a ciklus időtartamának eltolódására vagy elnyúlására, valamint a menopauza alatti erős vérzésre.
Prior egyébként nemrég publikált egy cikket a témában, amelyben kiemelte, hogy
attól még, hogy ezeknek az embereknek a tapasztalata valós, az nem azt jelenti, hogy közvetlenül a COVID-19 oltás okozta őket.
Olvass tovább...
„A normális menstruációs ciklus hetekkel a vérzés előtt lezajlik. Más szavakkal, ez egy folyamat. Tehát a kérdés az, hogy valami, ami egy, kettő, három vagy öt nappal ezelőtt történt, hogyan befolyásolhatja a menstruációs vérzés folyamatát”
– mondta Prior.
Hogy a menstruációs vérzés változásait közvetlenül a COVID-19 vakcina okozza-e, csak a gyógyszer klinikai kísérletei alatt végzett ellenőrző kísérletekkel lehet bizonyítani.
Ezeket a vizsgálatokat egyetlen vakcina esetében sem végezték el
– állítja Dr. Tali Bogler, a Torontói Szent Mihály Kórház családorvosi szülészetének elnöke és a Pandémiás Terhességi Útmutató társalapítója.
Bogler szerint ezeknek a kutatásoknak a hiánya is azt mutatja, hogy még mindig vannak egyenlőtlenségek az oltások és a kezelések tanulmányozásában.
Olvass tovább...
Május 9-ig 323 menstruácóhoz kapcsolódó, nem várt mellékhatásokkal járó esetről számoltak be az Egyesült Államokban a VAERS rendszerén keresztül, amely az oltásokkal kapcsolatos mellékhatásokat rögzíti. Mivel azonban a webhelyre felkerülő legtöbb eset önkéntes jelentés révén kerül be a rendszerbe, a valós adatok valószínűleg magasabbak lehetnek.
A Kanadai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága azonban hangsúlyozza:
egyelőre semmilyen bizonyítható összefüggést nem találtak a COVID-19 vakcina és a menstruációs ciklus zavarai között.
A társaság által kiadott közleményben leírják, hogy rengeteg olyan tényező létezik, amely befolyásolhatja a menstruációs vérzést, ideértve a súlyváltozásokat, a stresszt, valamint az egyéni életeseményeket.
Boglernek és Priornak egyébként van néhány elmélete arról, hogy a menstruációs zavarok mitől alakulhatnak ki.
Prior szerint az egyik lehetőség az, hogy ezek a menstruációs változások olyan egyénekkel történnek meg, akik úgy gondolják, hogy rendszeresen ovulálnak, de valójában nem.
Ezt néma/csendes ovulációs zavarnak nevezi.
Egy tipikus menstruációs ciklus során a petefészkéből minden hónapban a méhbe jut egy petesejt, amelynek hatására a méhnyálkahártya vastagodni kezd, felkészülve a megtermékenyített petesejt fogadására. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méhnyálkahártya felső rétege leválik. Ez okozza a menstruációs vérzést.
Azoknál azonban, akik csendes ovulációs zavarral küzdenek, nem jut el minden hónapban egy petesejt a méhbe. Ezek az egyének hajlamosak lehetnek a szabálytalan vérzésre.
„Az ovulációs rendellenességek [...] gyakoriak és normálisak serdülőkorban, a menstruáció első éveiben, valamint a perimenopauzában, amikor az erős vérzés és a fokozott görcsök szintén gyakoriak. Ezért azt hiszem, végül ki fog derülni, hogy ezek a vérzéssel összefüggő változások gyakrabban fordulnak elő a COVID-19 betegség alatt vagy az oltást követően a 12–19 és 40 év körüli korosztályokban, valamint azoknál a nőknél, akik szubklinikai ovulációs zavarokkal küzdenek 20 és 30 éves kor között”
– mondta Prior.
Forrás: Profimedia
De van egy másik elmélet is.
Bogler elmondta, hogy a méhnyálkahártya az immunrendszer része, ami azt jelenti, hogy ezek a mellékhatások egyfajta gyulladás tünetei is lehetnek, amit a nők oltásra adott immunválasza vált ki.
Abban azonban mindkét szakértő egyetért, hogy amennyiben az oltás váltja ki a nők szervezetében a változást, akkor is ezek az események rövid életűek, és nem befolyásolják a termékenységet, nem életveszélyesek, ettől függetlenül jelenteni kell az orvosoknak, nőgyógyászoknak.
Olvass tovább...