A Pfizer vagy a Moderna vakcináját kaptad meg? Van egy jó hírünk
Olvass tovább...
Kate Clancy, az Illinoisi Egyetem docense április elején tett fel egy kérdést Twitteren női követőinek, amelynek keretében arra volt kíváncsi, hogy vajon hány nő tapasztalt a megszokottól eltérő tüneteket az oltás beadatása után. A posztra több mint 22 ezer válasz érkezett, ami nyilvánvalóan bizonyítja, hogy egy létező jelenségről van szó. Egyre több szakértő szólal meg az ügyben.
Egy hónapja mi is beszámoltunk róla, hogy a koronavírus elleni védőoltás beadatásának megkezdésével párhuzamban a nők valósággal elárasztották a közösségi médiát kommentjeikkel, amelyekben arról számolnak be, hogy a COVID-19 oltás beadatása után a menstruációs ciklusukban eddig nem tapasztalt szabálytalanságokat észleltek.
„[a rengeteg visszajelzés] arra utal, hogy valós jelenségről van szó, ezért meg kell értenünk, mi történik fiziológiailag"
– mondta Dr. Jerilynn Prior, a Menstruációs Ciklus és Ovuláció Kutató Központ (CemCOR) tudományos igazgatója, valamint a British Columbia Egyetem endokrinológiai és anyagcsere professzora.
Olvass tovább...
A válaszadók a leggyakrabban a megszokottnál erősebb vagy pecsétlő vérzésre panaszkodtak, a ciklus időtartamának eltolódására vagy elnyúlására, valamint a menopauza alatti erős vérzésre.
Prior egyébként nemrég publikált egy cikket a témában, amelyben kiemelte, hogy
attól még, hogy ezeknek az embereknek a tapasztalata valós, az nem azt jelenti, hogy közvetlenül a COVID-19 oltás okozta őket.
Olvass tovább...
„A normális menstruációs ciklus hetekkel a vérzés előtt lezajlik. Más szavakkal, ez egy folyamat. Tehát a kérdés az, hogy valami, ami egy, kettő, három vagy öt nappal ezelőtt történt, hogyan befolyásolhatja a menstruációs vérzés folyamatát”
– mondta Prior.
Hogy a menstruációs vérzés változásait közvetlenül a COVID-19 vakcina okozza-e, csak a gyógyszer klinikai kísérletei alatt végzett ellenőrző kísérletekkel lehet bizonyítani.
Ezeket a vizsgálatokat egyetlen vakcina esetében sem végezték el
– állítja Dr. Tali Bogler, a Torontói Szent Mihály Kórház családorvosi szülészetének elnöke és a Pandémiás Terhességi Útmutató társalapítója.
Bogler szerint ezeknek a kutatásoknak a hiánya is azt mutatja, hogy még mindig vannak egyenlőtlenségek az oltások és a kezelések tanulmányozásában.
Olvass tovább...
Május 9-ig 323 menstruácóhoz kapcsolódó, nem várt mellékhatásokkal járó esetről számoltak be az Egyesült Államokban a VAERS rendszerén keresztül, amely az oltásokkal kapcsolatos mellékhatásokat rögzíti. Mivel azonban a webhelyre felkerülő legtöbb eset önkéntes jelentés révén kerül be a rendszerbe, a valós adatok valószínűleg magasabbak lehetnek.
A Kanadai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága azonban hangsúlyozza:
egyelőre semmilyen bizonyítható összefüggést nem találtak a COVID-19 vakcina és a menstruációs ciklus zavarai között.
A társaság által kiadott közleményben leírják, hogy rengeteg olyan tényező létezik, amely befolyásolhatja a menstruációs vérzést, ideértve a súlyváltozásokat, a stresszt, valamint az egyéni életeseményeket.
Boglernek és Priornak egyébként van néhány elmélete arról, hogy a menstruációs zavarok mitől alakulhatnak ki.
Prior szerint az egyik lehetőség az, hogy ezek a menstruációs változások olyan egyénekkel történnek meg, akik úgy gondolják, hogy rendszeresen ovulálnak, de valójában nem.
Ezt néma/csendes ovulációs zavarnak nevezi.
Egy tipikus menstruációs ciklus során a petefészkéből minden hónapban a méhbe jut egy petesejt, amelynek hatására a méhnyálkahártya vastagodni kezd, felkészülve a megtermékenyített petesejt fogadására. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méhnyálkahártya felső rétege leválik. Ez okozza a menstruációs vérzést.
Azoknál azonban, akik csendes ovulációs zavarral küzdenek, nem jut el minden hónapban egy petesejt a méhbe. Ezek az egyének hajlamosak lehetnek a szabálytalan vérzésre.
„Az ovulációs rendellenességek [...] gyakoriak és normálisak serdülőkorban, a menstruáció első éveiben, valamint a perimenopauzában, amikor az erős vérzés és a fokozott görcsök szintén gyakoriak. Ezért azt hiszem, végül ki fog derülni, hogy ezek a vérzéssel összefüggő változások gyakrabban fordulnak elő a COVID-19 betegség alatt vagy az oltást követően a 12–19 és 40 év körüli korosztályokban, valamint azoknál a nőknél, akik szubklinikai ovulációs zavarokkal küzdenek 20 és 30 éves kor között”
– mondta Prior.
Forrás: Profimedia
De van egy másik elmélet is.
Bogler elmondta, hogy a méhnyálkahártya az immunrendszer része, ami azt jelenti, hogy ezek a mellékhatások egyfajta gyulladás tünetei is lehetnek, amit a nők oltásra adott immunválasza vált ki.
Abban azonban mindkét szakértő egyetért, hogy amennyiben az oltás váltja ki a nők szervezetében a változást, akkor is ezek az események rövid életűek, és nem befolyásolják a termékenységet, nem életveszélyesek, ettől függetlenül jelenteni kell az orvosoknak, nőgyógyászoknak.
Olvass tovább...