Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Temetésre ment a férfi, de nem tudott átkelni a Dunán, hidat építtetett

Temetésre ment a férfi, de nem tudott átkelni a Dunán, hidat építtetett

Tech & Tudomány

Temetésre ment a férfi, de nem tudott átkelni a Dunán, hidat építtetett

Tech & Tudomány

CST - 2020.11.20. 06:36

A legnagyobb magyar, Széchenyi István ötletével és rengeteg munkával felépítették a legszebb magyar hidat. Pont 171 évvel ezelőtt adták át a forgalomnak.

A történet akkor kezdődött, amikor Széchenyi Istvánnak 1820 telén édesapja temetésére Bécsbe kellett utaznia, ám a hatalmas jégzajlás megakadályozta, hogy át tudjon kelni a Dunán,

merthogy állandó híd ekkor még nem magasodott a folyó magyarországi szakaszán.

Ekkor határozta el Széchenyi, hogy egy évi jövedelmét felajánlja annak érdekében, hogy felépüljön az első állandó magyar híd, amely összeköti az akkor még különálló városokat, Pestet és Budát. A dolog azonban nem volt egyszerű, mivel rengeteg ellenzője is akadt a híd építésének, sok mérnök ugyanis attól félt, hogy egy megépülő monstrum miatt a két partot nagyobb eséllyel sújthatnák az árvizek, másrészt a Duna sebes sodrása miatt attól féltek, hogy a hidat simán elmosná a folyó.

Akadtak erre kortárs példák, így a szakemberek meglátásai abszolút nem voltal légből kapottak.

Sok víznek kellett lefolynia a Dunán, míg az ötletből valóság lett, de előtte még kellett az országgyűlés beleegyezése is, csak 1836-ban jött ki a rendelet, amely kimondta a Duna-híd megépítését.

Hogy az ötlet ne kerüljön süllyesztőbe, Széchenyi István emberfeletti projektemendzselésbe kezdett. Felkereste, majd maga köré gyűjtötte a potenciális támogatókat, 1832-ben pedig megalapította a Hídegyletet is, amelynek az volt a feladata, hogy minden téren támogatókat szerezzen a híd megépítéséhez,

egyben előteremtse a magvalósítás pénzügyi hátterét is.

Széchenyi annak érdekében, hogy a tagokat a lehető legnagyobb szakértelem birtokában tudja felkérni a támogatásra, barátjával, Andrássy Györggyel, tanulmányutat tett Angliába. A helyszínen tanulmányozta az ott felépült hidakat, és elsőkézből szerzett ismereteket a kor legjobb mérnökeitől.

Az építkezés végül 1840-ben kezdődött el, a munkálatokat egy skót szakember, Adam Clark vezette.

Az alapkövet 1842 augusztusában tették le ünnepélyesen, ez a pillanat látható Barabás Miklós egyik leghíresebb festményén is.

A munka azonban lassan haladt, az építkezést a 19. század egyik legnagyobb történelmi eseménye, a szabadságharc is hátráltatta, ráadásul történt egy baleset is, amelynek következtében Széchenyi a Dunába esett. 

Széchenyi életéről Bereményi Géza rendezett filmet: a Hídember című alkotásban is megelevenednek az építés történetének fordulópontjai.

A hidat végül 1849. november 20-án adták át, a ceremóniát az a Haynau vezette, aki másfél hónappal előtte Aradon kivégeztette a magyar szabadságharc hőseit. Haynau használta is a hidat, Széchenyi viszont soha nem látta készen, és soha nem is haladt át rajta.

A hálás utókor 1899 novemberében Széchenyiről nevezte el a Lánchidat, így lett Széchenyi lánchíd.

A hidat 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották, újjá kellett építeni, a munkák 1949 novemberére fejeződtek be, ez év november 20-án adták át újra a forgalomnak.

Boldog születésnapot, Széchenyi lánchíd!

Borítókép: niki_emmert / Pixabay.com