A természet csodája: a madár, amely 136 ezer éve kihalt, és mégis él
Olvass tovább...
Spanyol kutatók megállapították, hogy jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés, amelyet a földközi-tengeri régió éghajlatának változásával, vagyis a tavasz korai beköszöntével és a fokozott szárazsággal hoznak összefüggésbe.
A BBC hírportálja továbbá azt írja, hogy a kutatók amiatt aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban. Tudniillik a fülemülék Afrikában, annak is szubszaharai térségében töltik a telet, és a hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának a mérete.
Olvass tovább...
A spanyol szakemberek 20 év adataira támaszkodva tanulmányozták, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemülepopulációban. Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent.
Úgy vélik, hogy az olyan madarak, mint a fülemüle, fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz:
hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk. A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat. A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak „boldogulásának” kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.
Olvass tovább...
A fülemüle rendkívül széles hangrepertoárral rendelkezik: több mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.
Az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megfogyatkozott a számuk a szigetországban. Ennek hátterében sok tényező áll, köztük az éghajlat változása és az, hogy a szarvasok felélik a madarak kedvelt fészkelőhelyeit.
Olvass tovább...