Ennyire (nem) hisznek a magyarok az 50 éves Holdra szállásban

[[adv]]

Bármennyire elbűvöl bennünket az 50 évvel ezelőtti, 1969. július 20-ai első Holdra szállás, újra meg újra negatív reakciókra találunk. Miközben az érte lelkesedők inkább csendben vannak, a hitetlenkedők inkább hozzászólnak, és ez nem csak nálunk van így.

Egy magyar csillagász vette a fáradtságot és a blogján elkezdte felmérni,

hogy most akkor mennyire hiszünk mi abban, ami fél évszázada történt vagy nem történt? 

Benjamin Stöwe, a brandenburgi Star Trek Múzeum tulajdonosa a Holdra szállás képeivel

 

Elöljáróban annyit, amíg itt a szerkesztőségben a nagy évfordulóról beszélgettünk, ugyanaz a kérdés és cáfolat felvetődött, ami a kétkedőkben. Mégpedig az, ha 50 éve ezt megoldották, és Neil Armstorng a Holdra lépett,

hogyan lehet, hogy manapság nem megy űrhajó a Holdra, és nemhogy embert, de robotot is óriási feladat eljuttatni oda? 

A Csillagvizsgáló csillagászának több ezren válaszoltak, nemcsak arra a kérdésre, hogy most akkor volt-e tényleg Holdra szállás? Az eredményeket a National Geographic is közzétette, eszerint a magyarok 16 százaléka úgy gondolja, hogy nem volt.  

A blog szerint ez éppen annyi (lenne), mint a hitetlenkedő britek aránya,

bár ott magasabb adatokat is mértek. Nem meglepő módon az amerikaiak körében 10 százaléknál kevesebben kételkednek, ellenben az oroszok között nagyon magas, 28-57 százalékos az arány. 

És ha már itt tartunk, mondjuk el, hogy melyek a legerősebb cáfolatok a cáfolatra, vagyis

bizonyítok arra, hogy a Sas leszállt a Holdon 1969-ben. 

Egyrészt maga a Szovjetunió, amely a hidegháború közepén sem vonta kétségbe, hogy az amerikai Apollo-11 űrhajó teljesítette küldetését. A másik nagy ellenérv az ellenérvre, hogy becslések szerint legalább 10 ezer embert kellett volna bevonni a titoktartásba, ha az összeesküvéselmélet igaz lenne, és csalás lenne az egész. Azt pedig

képtelenségnek tartják, hogy 50 év alatt ennyi ember közül senki sem árulja el az igazságot. 

A kétkedők egyik táptalaja egy 1976-os könyv lett, illetve az 1969-es holdi fotókban is szokás hibákat találni. Azt sem értik sokan, hogyan lehet, hogy 50 éve feljutott az emberiség a Holdra, ezzel szemben a 21. század technikai lehetőségei erre nem alkalmas. 

Erre a beavatottak, a témában mélyebben elmerülők válasza:

egy programot sokkal-sokkal nehezebb a leállás után újraindítani, mint folyamatosan fenntartani. A csillagászati összegek között is horrorisztikus pénzbe került volna, még amerikai lehetőségek között is az új Hold-program,

így hát a mai napig az alábbiak az utolsó szavak a Holdról: