Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Döbbenetes erejű tanulmány készült bolygónk pusztulásáról

Döbbenetes erejű tanulmány készült bolygónk pusztulásáról

Tech & Tudomány

Döbbenetes erejű tanulmány készült bolygónk pusztulásáról

Tech & Tudomány

Gaba - 2019.05.07. 08:30

Azt eddig is tudtuk, hogy nagy iramban pusztítjuk le a Föld természeti kincseit, de az ENSZ most egy minden eddiginél nagyobb erejű tanulmányt tett le az asztalra a témában, melyen több száz kutató éveken át dolgozott. Az biztos, hogy ha a jelenlegi ütemben éljük tovább az életünket, akkor a most ismert világunk nem sokáig tárul már a szemünk elé.

A Guardian cikke szerint soha nem készült még olyan alapos természeti felmérés, mint amit most az ENSZ az úgynevezett Global Assessment Report nevű jelentésében a világ asztalára tett. Az értékelés pont amiatt tűnik tragikusnak, mert igen hiteles. A legmagasabb szintet képviselő kutatók állították össze mintegy négyszázötvenen, nagyjából 15 ezer tanulmányt használtak fel, három éven át folyt a munka.

A kutatás a Föld vízeit, légkörét és a szárazföldi helyzetet is alaposan vizsgálta, ahogy a növény és állatvilág folyamatait is. Kijózanító adatokat tartalmaz.

Az őskor óta az emberi civilizáció terjeszkedésével a vadon élő állatállomány 82 százaléka pusztult ki. A természetes ökoszisztéma tere nagyjából a felére csökkent, mintegy egymillió állat és növényfaj áll a kipusztulás szélén. Öt kétéltűből kettő a kihalás szélére jutott, ahogy a tengeri korallzátonyok és a tengeri állatvilág harmada. A rovaroknak, melyek létfontosságú szerepet töltenek be a beporzásban, vagyis a növények fejlődésében, termőre fordulásában, nagyjából a 10 százaléka fog eltűnni a közeljövőben, ha az ember nem változtat.

A szárazföldek háromnegyedét vonta művelés alá, betonozta le, vagy alakította át valamilyen módon az emberiség. A Föld vízeinek kétharmadát ugyancsak vízi útvonallá, halászati zónává tettük, vagy hadi célra használtuk, a folyók és tavak kétharmada viseli magán az ember biológiai lábnyomát. A 18. század eleje óta a lápvidékek 83 százaléka tűnt el.

„Az ökoszisztéma stabilitása minden eddiginél gyorsabban romlik. A gazdaságunk, az életminőségünk, az egészségünk, a megélhetésünk alapjait romboljuk le. Rengeteg időt veszítettünk. Most kell lépnünk”

– foglalta össze tömören a lényeget Robert Watson, egy kormányközi környezetvédelmi szervezet, az Ibpes vezetője.

A Guardian cikkében található további részletekért ide kattintsatok!

Borítókép: AFP/Rodrigo Buendia