Ezért járnak be félholtan is a munkahelyükre a magyarok, a fiatalok már egész máshogy gondolkodnak

Érdekes téma bukkant fel a napokban a Redditen, méghozzá a betegszabadság kérdése. Érvek és ellenérvek hangzottak el annak kapcsán, hogy mikor, miért érdemes táppénzre menni, és mi lehet az oka annak ,hogy valaki egyáltalán nem hajlandó erre.

Mint sok más esetben, ez sem fekete-fehér alapokon megválaszolható kérdéskör, ahogy azt a válaszok sokszínűsége is mutatja. Az viszont egészen biztosnak tűnik, hogy a fiatalabbak már jóval tudatosabban vélekednek erről is, és magukat helyezik előtérbe a munka helyett:

„Korábbi munkahelyemen kollégák rendszeresen dicsekedtek vele, hogy »8 éve vagyok itt de még soha nem voltam táppénzen«. Cserébe volt hogy 360°-ban köhögtek körülöttem, és még én voltam a f***, hogy meg mertem kérdezni miért jöttek be betegen. Nem olyan emberekről van szó, akiknek azon a pár napnyi -30%-on múlna a megélhetésük”

– írja a posztoló.

„Az elmúlt 3 napot betegszabin töltöttem egy sima felső légúti fertőzés miatt, mert nem volt kedvem megélni meetingeken azt az agonizáló fájdalmat amit a beszéd idéz elő gyulladt toroknál. Német kollégáknál rendszeres, hogy 1-1 nap betegszabit kivesznek fejfájás miatt. Mi magyarok attól érezzük magunkat gigachadnek, hogy lógó belekkel is bevonszoljuk magunkat az irodába?”

– tette hozzá.

A válaszokban érkező vélemények megoszlottak, akadt olyan, aki szerint a betegen való munkába járás egy régről hozott, nemzeti beidegződés, hiszen az nem ér semmit, aki nem dolgozik, más viszont azzal indokolta ezt a mentalitást, hogy egyszerűen szükség van minden forintra, plusz a jelenléti bónuszra is.

„Amíg hiteleket törlesztettem még 3 évvel ezelőtt, anyagiak miatt nem vettem ki. Nekem 1 betegszabis nap kb. 15ezer forintos kiesést jelentett naponta. Ha kivettem 1 hetet, az nekem kb. 75ezer mínusz volt a hónapban, ami akkoriban kb. 1 havi étkezésemet jelentette és voltam ennyire fillér****ó a jó kereset ellenére is. Mióta teljes anyagi biztonságban vagyok, gond nélkül kiíratom magam fejfájás miatt is betegszabadságra. Na most gondolj azokra, akik keresnek havonta mondjuk 240 nettót és minden forint számít”

– fogalmazott egy hozzászóló.

A fiatalok már egészen másképp gondolkoznak, mint valaki írta 25 éves és minden jogával él, és azt látja, hogy a korabeliek is ilyenek, a fentebb említett mentalitás pedig inkább már-már ciki. Olyan is volt, akit egy nagyon súlyos betegség ébresztett rá arra, hogy nem játszhat az egészségével:

„Én is ilyen mártír voltam korábban, semmi sem állított meg, hogy betegen bemenjek az irodába. Aztán idén áprilisban bevánszorogtam fülgyulladással dolgozni, majd a munkaidő utolsó 20 percében elájultam a fájdalomtól. Mentő, infúzió, antibiotikum, be is vittek a sürgősségire. A kórházban lefóliázott ágyon a kabátommal betakarózva vacogtam órákat, amin korábban gondolom alkoholista hajlerek is fekhettek”

– írta.