Magyaroké lenne a világ legősibb irásbelisége? 15.000 éves, csodaszarvassal és ékírással díszített köveket fedeztek fel Franciaországban, ma is múzeumban porosodik

A glozeli kövek körüli rejtély és viták a 20. század egyik legérdekesebb régészeti felfedezéséhez kapcsolódnak. Az 1924-ben Émile Fradin francia parasztfiú által felfedezett lelőhely számos titokzatos leletet tartalmazott, köztük emberi csontokat, üvegezett téglákat, szerszámokat, vázákat és leginkább figyelemre méltóan egy sor kerámia táblát ismeretlen írásjelekkel és szarvasmotívummal. Antonin Morlet amatőr régész és Fradin több ezer tárgyat ástak ki a helyszínen, és Morlet kijelentette, hogy ezek a világ legrégebbi leletei közé tartoznak​.

A glozeli köveket a rovásírás jelei teszik különlegessé, amelyről egyes kutatók úgy vélik, hogy kapcsolatban állhat a magyar rovásírással. A kövek becsült kora akár 15,000 év is lehet, ami jelentősen meghaladja az írás feltalálásának hagyományos időpontját, amit a tudományos közösség általában Kr.e. 3300-ra tesz Mezopotámiában. Ez a megállapítás azonban nagy vitákat váltott ki, mivel sok tudós nem volt hajlandó elfogadni, hogy az írás ilyen korán megjelent volna Európában, különösen egy ilyen ismeretlen és szokatlan formában​.

Az 1920-as és 1930-as években a glozeli felfedezések hitelességét több bizottság is megvizsgálta, amelyek közül néhány hamisítványnak nyilvánította a leleteket, míg mások hitelesnek találták őket. A legjelentősebb akadémiai viták Abbé Henri Breuil és Salomon Reinach körül zajlottak, akik először támogatták a felfedezést, majd később elítélték azt. Az 1970-es években végzett radiokarbon és termolumineszcens vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak: a legősibb lelet egy 17,000 éves csontlap volt, míg a kerámia táblák jóval később, Kr.e. 600 körül készültek​.

A glozeli kövek iránti érdeklődés és a viták ellenére ezek a leletek továbbra is egy kis múzeumban találhatók, és nem kaptak széles körű tudományos elismerést. Ennek ellenére, a glozeli rovásírás kutatása új felismeréseket hozott a székely rovásírás eredetéről is, amely hasonlóságot mutat a glozeli jelekkel. Az írástörténeti kutatások eredményei számos új perspektívát nyitottak a magyar írás történetének megértésében, különösen a hun tárgyak és a honfoglalás kori leletek tekintetében.

^{(kép: https://szkitahun.wordpress.com/2011/03/27/a-glozeli-rovasirasos-kovek-becsult-kora-15000-ev/)}

A glozeli kövek felfedezése arra ösztönzi a kutatókat, hogy újragondolják az írás eredetéről alkotott hagyományos elméleteket, és nyitott kérdések megvitatására sarkallják a tudományos közösséget. Bár a vita még mindig tart, és a glozeli leletek teljes története talán soha nem derül ki, a glozeli kövek továbbra is fontos szerepet játszanak a régészet és az írástörténet kutatásában​.

Érdekes videó arról, hogy a köveken talált rúnák vajon kapcsolódnak-e a székely rovásíráshoz:

forrás: History Scholar