Orosz tudósok több mint 40 ezer éves jégkorszaki lény tetemét boncolták fel, mínusz 64 fokban találták a tetemet

Először boncoltak fel egy jégkorszakból származó, mintegy 44 ezer évvel ezelőtt elpusztult farkast – számoltak be a kutatást végző jakutföldi tudósok. A farkas tetemét 2021-ben találták meg Oroszország északkeleti részén, Jakutföld Abijszkij kerületében, de a tudósok csak most tudták alaposan megvizsgálni. A boncolást a Jakutszkban működő Észak-keleti Szövetségi Egyetem laboratóriumában végezték el június második felében.

Albert Protopopov, a Jakut Tudományos Akadémia őskori faunát tanulmányozó osztályának vezetője kiemelte, hogy először találtak a világon egy ilyen késői pleisztocén korszakból származó ragadozót. „A kora mintegy 44 ezer éves, és korábban még sohasem találtak ilyen leletet” – fűzte hozzá. A terület mintegy 95 százalékát permafroszt borítja, ahol a téli hőmérséklet alkalmanként akár mínusz 64 Celsius-fokra is süllyed. A permafroszt kiválóan megőrizte a farkas tetemét, amely így szinte érintetlen állapotban maradt fent.

A jakutföldi régióban a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak a permafrosztból előkerülő állati maradványok. Azonban ez az első alkalom, hogy egy nagy ragadozó, mint a farkas, került elő ilyen jó állapotban. Protopopov elmondta, hogy a növényevő állatok tetemei gyakran kerülnek elő, de egy ilyen nagy ragadozó, amely az egykori barlangi oroszlánoknál vagy medvéknél csak kicsit volt kisebb, rendkívüli ritkaság.

Egy padláson leltek rá az egyik leghíresebb elnökgyilkosság részleteire: most árverésre bocsájtották a botrányos boncolási jegyzőkönyvet

Olvass tovább...

A tudósok szerint ez a ritka lelet betekintést engedhet a térség pleisztocénkori történetébe. Az alapos vizsgálatok során kiderülhet, hogy a farkas mivel táplálkozott, és milyen rokoni kapcsolatban állt az Eurázsia északkeleti részét benépesítő egykori farkasokkal. A boncolás során begyűjtött minták alapján a kutatók képesek lesznek részletesebben megérteni a farkas életmódját és ökológiai szerepét.

A kutatás nemcsak a paleontológia, hanem az evolúciós biológia számára is jelentős eredményeket hozhat. A jégkorszak ragadozóinak tanulmányozása révén a tudósok jobban megérthetik, hogyan alkalmazkodtak ezek az állatok az extrém hideg körülményekhez, és milyen genetikai változások mentek végbe a fajok fejlődése során.

Az ilyen leletek különösen fontosak a globális klímaváltozás szempontjából is, mivel a permafroszt olvadása egyre több ősi maradványt hoz felszínre, amelyek segíthetnek megérteni a múltbeli klímaváltozásokat és azok hatásait. A jégkorszakból származó maradványok tanulmányozása révén a tudósok értékes adatokat gyűjthetnek, amelyek hozzájárulhatnak a jövőbeni klímaváltozások előrejelzéséhez és kezeléséhez.