Orosz tudósok több mint 40 ezer éves jégkorszaki lény tetemét boncolták fel, mínusz 64 fokban találták a tetemet

Először boncoltak fel egy jégkorszakból származó, mintegy 44 ezer évvel ezelőtt elpusztult farkast – számoltak be a kutatást végző jakutföldi tudósok. A farkas tetemét 2021-ben találták meg Oroszország északkeleti részén, Jakutföld Abijszkij kerületében, de a tudósok csak most tudták alaposan megvizsgálni. A boncolást a Jakutszkban működő Észak-keleti Szövetségi Egyetem laboratóriumában végezték el június második felében.

Albert Protopopov, a Jakut Tudományos Akadémia őskori faunát tanulmányozó osztályának vezetője kiemelte, hogy először találtak a világon egy ilyen késői pleisztocén korszakból származó ragadozót. „A kora mintegy 44 ezer éves, és korábban még sohasem találtak ilyen leletet” – fűzte hozzá. A terület mintegy 95 százalékát permafroszt borítja, ahol a téli hőmérséklet alkalmanként akár mínusz 64 Celsius-fokra is süllyed. A permafroszt kiválóan megőrizte a farkas tetemét, amely így szinte érintetlen állapotban maradt fent.

A jakutföldi régióban a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak a permafrosztból előkerülő állati maradványok. Azonban ez az első alkalom, hogy egy nagy ragadozó, mint a farkas, került elő ilyen jó állapotban. Protopopov elmondta, hogy a növényevő állatok tetemei gyakran kerülnek elő, de egy ilyen nagy ragadozó, amely az egykori barlangi oroszlánoknál vagy medvéknél csak kicsit volt kisebb, rendkívüli ritkaság.

A tudósok szerint ez a ritka lelet betekintést engedhet a térség pleisztocénkori történetébe. Az alapos vizsgálatok során kiderülhet, hogy a farkas mivel táplálkozott, és milyen rokoni kapcsolatban állt az Eurázsia északkeleti részét benépesítő egykori farkasokkal. A boncolás során begyűjtött minták alapján a kutatók képesek lesznek részletesebben megérteni a farkas életmódját és ökológiai szerepét.

A kutatás nemcsak a paleontológia, hanem az evolúciós biológia számára is jelentős eredményeket hozhat. A jégkorszak ragadozóinak tanulmányozása révén a tudósok jobban megérthetik, hogyan alkalmazkodtak ezek az állatok az extrém hideg körülményekhez, és milyen genetikai változások mentek végbe a fajok fejlődése során.

VIDEÓ

Az ilyen leletek különösen fontosak a globális klímaváltozás szempontjából is, mivel a permafroszt olvadása egyre több ősi maradványt hoz felszínre, amelyek segíthetnek megérteni a múltbeli klímaváltozásokat és azok hatásait. A jégkorszakból származó maradványok tanulmányozása révén a tudósok értékes adatokat gyűjthetnek, amelyek hozzájárulhatnak a jövőbeni klímaváltozások előrejelzéséhez és kezeléséhez.