Idegen testet találtak kínai agyaghadsereg alatt, világszenzáció
Olvass tovább...
Nem barbárság vezérelte az ősi templom darabokra vágását, csupán meg akarták menteni azt a pusztulástól.
A fáraók idejéből származó egyiptomi építményeknek a mai napig a csodájára jár az emberiség. Védelmük és megőrzésük rendkívüli fontossággal bír, hiszen amellett, hogy sok lényeges információt megtudhatunk általuk az ősi civilizációkról, rengeteg titkot is rejtenek, amik a mai napig felfedezésre várnak.
Nem csak a gízai piramisokat érdemes ugyanakkor megemlíteni, hiszen az ókori Egyiptomban rengeteg monumentális építmény maradt fenn, amik közül az egyik legérdekesebb a II. Ramszesz által építtetett Abu Szimbel-i templomegyüttes, ami időszámításunk előtt 1300 évvel készült el, és bár a helyiek körében ismert volt a sziklába faragott szentély, végül hatalmas homokdűnék fedték be a jelentős részét az idők során.
Olvass tovább...
Évezredek múltán aztán Johann Ludwig Burckhardt fedezte fel az 1800-as évek elején, ezt követően azonban még további évtizedekig tartott, mire megszabadították a több ezer tonnányi rárakódott homokról. Egészen a következő évszázad közepéig háborítatlanul állt a Nasszer-tó partján, ekkor azonban az Asszuáni-gát építésének tervei miatt félővé vált, hogy teljesen víz alá kerül az ősi templom.
Olvass tovább...
Végül 1963-ban kezdődhettek el a munkálatok, melynek során ezernyi darabra vágták a templomot, hogy aztán 180 méterrel arrébb újra összerakják. Ehhez rengeteg lyukat kellett fúrni a sziklatömbökbe, majd több tonna gyantával „ragasztották” össze az esetenként 30 ezer kilós darabokat.
Közel öt évig tartott, mire végeztek a munkálatokkal, ám sikerült az eredetihez méltó módon megőrizni a templomot, ami 64 méterrel kerül magasabbra, mint ahol egykor állt. Az áttelepítés a mai árfolyam szerint több tízmilliárd forintnak megfelelő dollárt tett ki, így el lehet képzelni, mekkora összegbe került a hatvanas évek végén a templom elköltöztetése.