A NATO Oroszország elleni háborúra készül, Magyarországon keresztül vezetne az utánpótlásvonal a frontra

A NATO több "szárazföldi folyosót" alakít ki, hogy egy esetleges jelentős európai szárazföldi háború esetén gyorsan eljuttathassa az amerikai csapatokat és páncélosokat a frontvonalakra Oroszországgal szemben.

Amerikai katonák öt kikötő egyikén szállnának partra, majd előre meghatározott logisztikai útvonalakon keresztül haladnának, hogy szembeszálljanak egy esetleges moszkvai támadással - nyilatkozták tisztviselők a The Telegraphnak.

Ez annak az előrejelzésnek a fényében történik, amely szerint a NATO vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben.

A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak, mióta a NATO vezetői egy vilniusi csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy 300 000 katonát tartanak készenlétben az észak-atlanti szövetség védelmére.

A jelenlegi tervek szerint az amerikai csapatok holland kikötőkben szállnak partra, majd vonattal Németországon keresztül Lengyelországba utaznak tovább.

Az esetleges orosz invázió esetén az amerikai csapatokat Rotterdam kikötőjébe szállítanák, majd kelet felé vinnék őket.

Azonban a háttérben már készülnek tervek arra, hogy más kikötők útvonalait is kibővítsék, biztosítva, hogy a szárazföldi kommunikációs vonalak ne legyenek megszakíthatók Moszkva erői által.

Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO Jsec logisztikai parancsnoka a The Telegraphnak elmondta: 

„Ukrajna nagyon szenved ezekből az orosz távolsági rakétatámadásokból a logisztikai rendszerek ellen.”

Ha a Hollandiából belépő NATO-erőket orosz bombázás éri, vagy az északi európai kikötőket elpusztítják, a szövetség Olaszország, Görögország és Törökország kikötőire helyezi át a hangsúlyt. Az olasz kikötőkből az amerikai csapatokat szárazföldi útvonalakon keresztül Szlovénián és Horvátországon át Magyarországra szállítanák, amely Ukrajnával határos. Hasonló tervek léteznek a török és görög kikötőkből Bulgárián és Románián keresztül az északi szárnyra történő csapatmozgatásra.

A balkáni kikötőkön keresztül történő csapatmozgatásra, valamint Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül történő szállításra vonatkozó tervek is kidolgozás alatt állnak. Ezeken a folyosókon a nemzeti katonai erők nem lesznek korlátozva helyi szabályozások által, és szabadon szállíthatják a rakományokat a szokásos korlátozások nélkül.

Korábban a francia kormány panaszkodott, hogy tankjaikat a bürokratikus folyamatok miatt külföldi határokon feltartóztatták, miközben Romániában próbálták bevetni őket egy új védekezési rendszer részeként, amely egy esetleges orosz invázió ellen készült.

Az elmúlt öt évben a Jsec a NATO nevében áttekintette a különböző útvonalakat, amelyek segítségével csapatokat lehetne szállítani egy orosz invázió esetén. Észak-európai kikötők, mint például Hollandia, Németország és a balti államok különösen érzékenyek az orosz rakétatámadásokra.

Sollfrank altábornagy elmondta:

„Minden úgy van kialakítva, hogy meglegyen a szükséges ellenálló képesség – robusztusság, tartalékok és redundanciák.”

De a figyelmeztetések után, miszerint a NATO-nak csak a szükséges légvédelmi rendszerek 5 százaléka áll rendelkezésre keleti szárnyának lefedésére, a Jsec parancsnok aggódik a kulcsfontosságú logisztikai központok légvédelmi képességei miatt.

„Megfigyelve és értékelve az orosz háborút Ukrajnában, láthattuk, hogy Oroszország megtámadta Ukrajna logisztikai bázisait”

– mondta.

„Ez arra a következtetésre kell vezessen, hogy nyilvánvaló, hogy az óriási logisztikai bázisok, ahogy Afganisztánban és Irakban ismertük őket, már nem lehetségesek, mert nagyon korán támadás és megsemmisítés alá kerülnek egy konfliktushelyzetben.”

„A légvédelemmel kapcsolatban... Az mindig szűkös. Nem tudok elképzelni olyan helyzetet, ahol elegendő légvédelem lenne. Ez egy jó példa arra a katonai elvre, hogy: ‘Ha mindenhol erős akarsz lenni, akkor sehol sem vagy erős.’”

forrás: The Telegraph