promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Szentté avathatják a nőt, akire minden magyar joggal lehet büszke - az ügymenetet az elveszett feljegyzések nehezítették eddig
Borítókép:  Veszprémi Érsekség
Színes
Kategória fejléc
Promotions
Megosztás
Másolás

Ferenc pápa mártírrá nyilvánította Bódi Mária Magdolnát, ami újabb lépést jelent az elhúzódó szentté avatási folyamatában.

Ferenc pápa hivatalos pápai dekrétummal mártírrá nyilvánította Bódi Mária Magdolnát, akinek életére 1945-ben szovjet katonák törtek rá, s végül megölték. A szentatya május idusán nyilatkozott erről, amely egy újabb lépést jelent Bódi Mária Magdolna szentté avatási folyamatában. Mint kiderült, a folyamat elég hosszadalmasra sikerült, ugyanis a nő halála után a történelmi körülmények nem tették ezt lehetővé, illetve az erről feljegyzések is odavesztek.

Törvénytelen gyermekből mártír

Bódi 1921. augusztus 8-án született Szigligeten, munkásosztálybeli szülők gyermekeként. Édesapja menekültként érkezett az országba, papírok nélkül, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot, így Bódi Magdolna törvénytelen, házasságon kívül született gyermek volt.

Bódi köveskáli iskolája hittanóráján fedezte fel és szerette meg a katolikus hitet. Miután megkapta elsőáldozását, Bódi „intenzív vallásos életet” kezdett élni, és buzgó tanulással gyarapította hitbeli ismereteit.

Tizenhét éves korára Bódi úgy érezte, hogy elhívást kapott a vallásos életre, de nem léphetett be egyetlen rendbe sem, mivel szülei nem a katolikus egyházban kötöttek házasságot. Fiatal felnőtt évei alatt Bódi a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett, és tagja volt a Katolikus Dolgozó Lányok Országos Szövetségének.

Kollégái között állítólag „nyugodt higgadtságáról, okos, de soha nem sértő válaszairól és kemény munkájáról” volt ismert, aki a munkások Krisztushoz való vezetését is feladatának tekintette.

Szüzességi fogadalmat is tett

1941-ben, Krisztus Király ünnepén Bódi visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett, majd 1942-ben belépett a Mária Kongregációba. „Gyakran kérte Istent, hagyja fiatalon meghalni, hogy halálával közelebb hozhassa a fiatalokat Istenhez.” 1945 márciusában Hitler csapatai és a szovjet Vörös Hadsereg közötti harc elérte Bódi akkori otthonát, a nyugat-magyarországi Litér települést.

 

Március 23-án Bódi egy csoport nő között volt, akiket két felfegyverzett szovjet katona támadott meg egy bombabunker bejáratánál. Bódit többször meglőtték, de ő így fohászkodott:

„Uram, vedd el az életemet!”

Majd a katona egy utolsó golyót eresztett a szívébe. Bódi állítólag egy rózsafüzért tartott a kezében halálakor.

Ahogyan a HVG.hu is írja: Szentté avatását Mindszenty József akkori veszprémi püspök, későbbi bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kezdeményezte 1945-ben. 1990-ben Szendi József püspök perújrafelvételével vette ismét kezdetét.

2016. október 22-én véget ért a szentté avatási eljárás egyházmegyei szakasza, majd 2017. március 10-én a veszprémi egyházmegyei küldöttség vezetőjeként Márfi Gyula érsek a vatikáni Szenttévatási Kongregációban átadta Bódi Mária Magdolna hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomásokat tartalmazó dokumentumot. A Kongregáció határozhat először boldoggá avatásáról, majd később akár a szentté avatásáról is. A végső döntést a pápa mondja ki.

Film készült Bódi Mária Magdolnáról, a vértanú munkáslányról

A film Bódi Mária Magdolna két drámai napját mutatja be: egy napsütéses napot, amikor 1933-ban, 12 éves korában sorsára nézve egy rejtélyes „üzenetet” kap, és élete utolsó napját, amikor elkerülhetetlen számára az áldozathozatal és a halál. 1945. március 23. a II. világháború egyik utolsó napja Magyarországon, amikor az orosz hadsereg megérkezik a balatoni régióba, így Litérre is, és egy orosz katona meggyilkolja Magdolnát.

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás