Négyszáz évvel előzte meg Albert Einsteint a különc reneszánsz zseni, Newtont is beelőzte elméleteivel

Leonardo Da Vinci, akit gyakran azonnal a "Mona Lisa" című remekművével azonosítanak, a művészet meghatározó alakja. Nemcsak a művészetkedvelők és a történészek, hanem mindenki tudja, hogy Da Vinci művészi alkotásai milyen nagyszerűek. Nemrégiben azonban fény derült e híres olasz művész zsenialitásának egy kevésbé ismert aspektusára.

A Leonardo folyóiratban megjelent "Leonardo da Vinci's Visualization of Gravity as a Form of Acceleration" (Leonardo da Vinci vizualizációja a gravitációról mint a gyorsulás formájáról) című tanulmány arról szól, hogy Da Vinci vázlataiban tükröződik az általános relativitáselmélet ismerete. Több mint négy évszázaddal azelőtt, hogy Albert Einstein bevezette volna az "ekvivalenciaelvet", Da Vinci már felfogta ezt a fogalmat.

A Caltech sajtóközleménye szerint 2017-ben a tanulmány vezető szerzője, Morteza Gharib átnézte Da Vinci "Codex Arundel" című vázlatkönyvének újonnan kiadott digitalizált példányait. A jegyzetfüzet Da Vinci áramlási dinamikáról szóló elemzését tartalmazza, amelyet valószínűleg 1480 és 1518 között végzett. Gharib felfigyelt a mozgó edényekből kiömlő homokszerű részecskék rajzaira, amelyek egy háromszög kialakulásához vezettek.

Az egyik háromszög hipotenzusának közelében írt "Equatione di Moti" kifejezés felkeltette Gharib és kollégái érdeklődését. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Da Vinci megértette, hogy amint a homok- vagy vízrészecskék kilépnek az üvegből, lefelé irányuló gyorsulásuk kizárólag a gravitációnak köszönhető. 

A tanulmány szerint Da Vinci megállapította, hogy az üvegből kihulló részecskék egy függőleges vonalat követnek, ha az üveg állandó sebességgel mozog, és egy ferde vonalat (a háromszög hipotenúzája), ha az üveg folyamatosan gyorsul.

Da Vinci azon megállapítása tehát, hogy a gyorsuló edény és a ferde vonalban hulló részecskék egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, az ekvivalenciaelv egyik legkorábbi utalása lehetett. Amikor Einstein 1907-ben megfogalmazta az "ekvivalenciaelvet", az Isaac Newton 1687-es felfedezésének, a gravitációs vonzás egyetemes törvényének és Galileo Galilei 1604-es, a szabadesés törvényére vonatkozó állításának kiterjesztése volt.

A tudományos világ azonban nem tudta, hogy a "Mona Lisa" legendás festője négy évszázaddal Einstein előtt szintén utalt az elvre.

"Nem tudjuk, hogy da Vinci végzett-e további kísérleteket, vagy mélyebben megvizsgálta-e ezt a kérdést. De az a tény, hogy ilyen módon foglalkozott ezzel a problémával - az 1500-as évek elején -, azt mutatja, hogy milyen előrehaladott volt a gondolkodása"

- jelentette ki Gharib, aki a Caltech repüléstechnika és orvosi mérnöki tudományok professzora.

A tanulmány szerzői észrevették, hogy Da Vinci felhagyott azzal a kísérlettel, hogy a hulló részecskék megfigyelése alapján egyenletet vonjon le. Hogy megtudják, miért nem volt úttörője az "ekvivalenciaelv" egyenletének, a csapat szimulálta a kísérletét.

"Azt láttuk, hogy Leonardo birkózott ezzel, de úgy modellezte, hogy a zuhanó tárgy távolsága [a tárgy leejtési pontjától] arányos 2 a t hatványával [ahol a t az időt jelöli], ahelyett, hogy arányos lenne a t négyzetével. Ez rossz, de később rájöttünk, hogy ezt a fajta rossz egyenletet helyesen használta"

- magyarázta a társszerző Chris Roh, a Cornell Egyetem biológiai és környezetmérnöki professzora. Bár Da Vinci kísérlete nem jelentett korszakalkotó felfedezést a történelemben, felvilágosította a világot az önképzőkörébe tartozó tudományos ismeretekről.

_{forrás: Scoop}