Vérfagyasztó ragadozófészek maradványait találták meg merülés közben, másodpercek alatt végeztek volna bárkivel aki odatéved

Megalodon fogakat találtak búvárok egy elárasztott belvízi barlangban Mexikóban.
Búvárok megalodonfogakat találtak egy elárasztott belvízi barlangban Mexikóban.

De mit is kell tudni a Megalodonról és miben különbözik ez mondjuk a mai nagy fehér cápától? Röviden azt mondhatnánk, hogy nagyjából csak méretben, de azért ez biológiailag nem lenne pontos válasz. Az 50 láb hosszú (körülbelül 16-17 méter) cápák voltak a legdurvább ragadozók az óceánban. Több mint több mint hárommillió évvel ezelőtt tanyáztak a vizekben.

A tudósok azóta is próbálják kideríteni, hogy miért halt ki ez a konkrét cápafaj, mikor egyéb ősi példányok még élnek és a tudósok azóta a megalodon leggazdagabb fosszíliájában, a fogaiban keresik a választ.

Kay Nicte Vilchis Zapata barlangkutató és fotós, valamint társa, Erick Sosa Rodriguez barlangkutató a Maderia-i víznyelőben való merülés közben fedezte fel a fosszíliákat. Összesen tizenöt fogkövületet találtak a Cholul körzetben, amelyről úgy gondolták, hogy egykor a tenger lehettek.

A 15 fosszíliából 13 a cápák három különböző fajához tartozott, amelyek közül az egyik az egykor halálos megalodon volt. Még 2019-ben Zapata elmondta a helyi médiának:

"A falat néztük, és hirtelen megláttam valamit, közelebb mentem, és láttam, hogy ez egy fog, ez volt az első, és nyilvánvalóan egy fűrészcápához tartozott".

A cápafogak a megalodoncápához (Carcharocles megalodon), a makrélacápához (Isurus oxyrinchus) és a fűrészcápához tartoztak. Arra a következtetésre jutottak, hogy a megalodonfogak geológiai időskálája körülbelül 5 millió és 2,5 millió évvel ezelőtti időszakra terjedt ki.

Sosa Rodriguez barlangkutató kifejtette: "Ez csak bizonyíték arra, amit a tudósok már tanulmányoztak és leírtak; hogy milyen vadállatok éltek itt évmilliókkal ezelőtt, amikor ez a terület a tenger része volt.

Mindez azután történt, hogy az év elején egy kutatás szerint a megalodon testhőmérséklete lehetett a kihalásának az oka. A tudósok szerint a megalodon képes volt olyan testhőmérsékletet fenntartani, amely körülbelül 7 Celsius-fokkal melegebb volt, mint a környező víz. Az ősi cápa fogzománcának elemzése alapján az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért halt ki 3,6 millió évvel ezelőtt.

A tanulmány szerint - amely a Proceedings Of The National Academy Of Sciences folyóiratban jelent meg - az az energiamennyiség, amelyet a megalodon a melegen tartásához felhasznált, hozzájárulhatott a kihalásához.

A kutatást vezető Robert Eagle, a UCLA légköri és óceáni tudományok docense elmondta: "Egy olyan rendkívül sikeres ragadozó cápa, mint a megalodon kihalása mögött álló hajtóerők tanulmányozása betekintést nyújthat a nagy tengeri ragadozók sebezhetőségébe a modern óceáni ökoszisztémákban, amelyek a folyamatos éghajlatváltozás hatásait tapasztalják."

Randy Flores, a UCLA doktorandusza és a Centre for Diverse Leadership in Science munkatársa kifejtette: "A megalodon megemelkedett testhőmérsékletét lehetővé tevő energiaszint fenntartásához olyan falánk étvágyra lett volna szükség, amely nem biztos, hogy fenntartható volt a tengeri ökoszisztémák változó egyensúlyának idején, amikor még olyan új jövevényekkel is versenyeznie kellett, mint a nagy fehér cápa."

^{Forrás: ladbible.com}