Elszörnyedsz a fogyasztóvédelmi hatóság akciójától, fizikai erőszakot alkalmaztak legszebb városunk főterén

Sopron országunk legnyugatabbra fekvő nagyvárosa. Népessége körülbelül hatvanezer fő, az helyben eltölött vendégéjszakák számát tekintve kilencedik helyet foglalja el a rangsorban. A város területe az őskor óta lakott, számos történelmi leletet találtak a környéken, ami ezt bizonyítja. A mai városkép leginkább az Osztrák-Magyar Monarchiának köszönhető, leggyönyörűbb épületei szinte kivétel nélkül történelmük ezen szakaszában épültek. Beceneve a "hűség városa", lakói egykor népszavazáson is kifejezték szándékukat, hogy az ország területenék háború utáni megcsonkítása ellenére ők mindenképpen Magyarországhoz szeretnének tartozni. Ilyen fokú kollektív hazafiságra nagyon nehéz példát hozni a történelemből, szinte precedens nélküli. Képzeletbeli városi sétánk során az egyik kihagyhatatlan helyszín a város főtere. Ha utánamegyünk a hely történetének, elképesztő sztorira bukkanhat a kíváncsi utazó.

A terek általában keletkezésük előtt is terek, csak még nincsenek beépítve. A Tulajdonnév-tér elnevezést ki kell érdemelni, építészek és építők hosszas, fáradtságos munkája amíg a tér kialakítása megtörténik. Mégis mi volt hát itt, mielőtt a város főtere lett belőle? Ha megkérdezünk Magyarországon bárkit, hogy merre található a Két-pék tó, elég sokáig kell kérdezősködnünk, mire helyes válaszba botlunk. Olvasóinknak a cikk után nem lesz ezzel problémája: rá fogják vágni, hogy a Két-pék tó már nem létezik, de egykoron Sopron mai főterének területén volt található. Meglehetősen furcsa név egy tónak, a Balaton sokkal elegánsabb, de még a Velencei-tó is legalább úgy hangzik, mint amit egy tisztességes tó elnevezésétől várni lehet. Honnan eredhet hát akkor a Két-pék tó neve? Kiváló gondolat, de nem, nem onnan hogy két pék ásta ki, máshol van a titok. A régi időkben kevésbé volt érzékeny a társadalom az önbíráskodásra, sok dolgot a települések lakói a hatóságok nélkül, közösségen belüli megbeszélések után intéztek el. A Két-pék tónak jutott az a szerep Sopron városában, hogy a becstelen pékeket jobb belátásra bírják. Amennyiben úgy érezték, hogy a kisütött kenyerek vagy méretre, vagy súlyra kicsik, az azt készítő péket (és feltehetőleg a segédlegényt is, a "Két" szócskából kiindulva) egyszerűen bevágták a vízbe, hátha jobb belátásra bír. Bár a kezelés eredményeiről nem állnak rendelkezésre pontos feljegyzések, valószínűsíthetjük, hogy maximum 1-2 alkalom után a pék kétszer is átgondolta a minőség-ellenőrzési politikáját, és rakott egy extra adag lisztet a következő sütéshez.

Azt hiszed egészséges, közben pedig nagyon káros - íme az igazság az extrudált kenyérről

Olvass tovább...

A japánok híresek arról, hogy mindenből a lehető legjobb minőségűt szeretik. Sopon városát érdemesnek találtak top30-as város listájukra helyezni, Anglia vagy Skócia például szintén csak helyet kapott a listán. A helytörténet kutatások mindig rengeteg érdekes felfedezéssel járhatnak, sokszor már akkor is leeshet az állunk, ha utánanézünk ki volt az a személy, akiről elnevezték az utcát, ahol élünk. Kalandra fel hát kedves olvasók, amennyiben bármilyen érdekességet fedeznek fel lakóhelyükön, ne tartsák magukban, írjanak nekünk nyugodtan. Még arra is ígéretet tehetünk, hogy a legjobb történeteket közszemlére tesszük - de vigyázzanak, nehogy unalmas legyen, a legunalmasabb történetek beküldői között tóban fürdetést sorsolunk ki.