Milliárdok életét mentette meg egyetlen hihetetlen, de véletlen felfedezés

Tekinthetnénk egyfajta forradalomnak is a penicillin felfedezését is, pedig valójában nem is egy "szimpla" forradalamhoz köthetjük a tudomány sorsfordító felismerését, hanem a Nagy Háború néven is illetett I. világháborúhoz. A felfedező, Alexander Fleming felcserként, egészen pontosan katonai orvosként szolgált a nyugat-európai front gyalázatos emberdarálójában. A négy évig tartó öldöklés után pedig már élesben, orsovként paraktizált hazájában, Nagy-Britanniában. Ám mindeközben igaz szerelmének, a baktériumok ekkor még gyerekcipőben járó kutatásának hódolt. Egy kórházban volt saját irodája is, ahol az őrizetlenül hagyott Petri-csészéit szennyeződés érte egy hosszú pihenése után. A használhatatlan minták megsemmisítésére készült, amikor észrevette, hogy az egyik csészén vígan éldegél egy penészgomba, miközben a baktériumok körülötte már eltávoztak a másvilágra. 

Fleminget persze felvillanyozta a spontán jött felfedezés, így boldogan szaporítgatta a penészt, illetve vizsgálgatta a mintapéldányokat. Rájött ugyanis a kulcsfontosságú jelentőségre: képes volt a baktériumok nagy részét elpusztítani az újsütetű barátjával. Ez a sor véletlen, illetve az elhivatott kitartás egy nem feltétlenül könnyű úton, de valamivel később elvezette az emberiséget a gyógyszeripar talán legnagyobb csodájához, a penicillin alkalmazásához. Tulajdonképpen az orvostudományt is megváltoztatta ez a felfedezés, a mai napig ezrek és milliók életét menti meg egy-egy erőteljes antibiotikumkúra. Mindez pedig elképzelhetetlen lett volna Fleming nélkül. 

Továbbá érdemes megjegyezni, hogy egy gyümölcs is fontos szerepet játszott, és játszik is a mai napig a penicillin előállításában. Ernest Chain és Howard Florey csak több, mint egy évtizeddel Fleming alapkutatása után jutott el a legjobb forrásig. A két tudós együtt próbálta izolálni a penészgomba legtökéletesebb "gazdatestét", amelyet végül nem más szolgáltatott, mint a világ egyik legkedveltebb gyümölcse, a sárgadinnye. A változatos, és az inkább forró és hosszú nyarakkal bíró országokban megtermő tökféle az elképzelés szerint minél édesebb, annál finomabb. És ugyanez igaz a penicillin képző képességére is. A három szakértő együtt kapott végül Nobel-díjat 1945-ben. Mi pedig tovább élvezzük az antibiotikumok jelentette védelmet, illetve nyaranta a megtermelt finom sárgadinnyét.

Tudtad, hogy Magyarország körülbelül a világ 22. legnagyobb sárgadinnye termelője, a maga évi 10 ezer tonnájával?