Megtalálták a Biblia elveszett titkos fejezetét? Történelmi felfedezést tettek a kutatók

A világ egyik legrégebbi könyve a Biblia, mely már temérdek ember életéhez járult hozzá menedékként és inspirációs forrásként egyaránt. A bizonyítottan a legnagyobb példányszámban eladott keményfedeles mestermű a kereszténység elmúlt kétezer évének alfája és omegája, szigorúan szabályozott, és szinte kőbe vésett tartalmával erkölcsi iránymutatás, tanmese egyben. Neve utal a tartalmi összetettségére, lévén a biblosz görög szó könyvecskéket jelent. Ez remekül szimbolizálja, hogy egymástól jól és egyértelműen elhatárolható szakaszokra, könyvekre, evangéliumokra tagolható. Igazából egy évszázadokon keresztül összeállított gyűjteményről van szó.

Gyűjteményről, melynek két fő részét az Ószövetség és az Újszövetség jelenti. Ezt a tényt még a templomba nem járók is tudják, talán még a keresztény világon túli nagyvilág is tisztában van vele. Arról azonban már kevesebben hallhattak, hogy valójában nem egyszerre íródott az egész Biblia, mint egy klasszikus könyv. Igazából több évszázadra volt szükség a kialakulására, egy-egy fejezet pedig még csak nem is azonos nyelven íródott. Remek kikacsintás erre a Jézus Krisztus szenvedéséről készült moziklasszikus, a Passió. Ebben a filmben is találkozhatunk olyan mára már idegenül hangzó közel-keleti nyelvekkel, melyeknek egykor a mai Izrael és Palesztina, esetleg Szíria volt az olvasztó tégelye.

És ha már Szíria. Nehéz elhinni, de az egykori (még nem mohamedán behatású) szír nyelv is hozzátett a Bibliához. Egy olyan régen, talán i.sz. 500 körül íródott kéziratot találtak korábban, amelyet most osztrák kutatók próbáltak elemezni (a Unilad szerint), mely több rétegnyi írást tartalmaz. A szír nyelvű papíros készítése közben többször törölték, majd újrakörmölték a szöveget. Érdekesség, hogy ezek az igazából ószírnek nevezhető források elég ritkák, a mai napig csak két példány került elő, ám több ponton eltérnek a ma ismert Bibliától, mondatvezetései sokkal bővebben taglalják az evangéliumokban a próféták cselekedeteit.

Az osztrák kutatók elmondása szerint a fellelt pergamenlevelek digitális gondozása és elemzése, átvilágítása során további érdekes, sosem olvasott részletekkel gazdagodhat mind tartalmilag, mind magyarázatait illetően a Biblia.