Magyarország első tűzijátéka egy középkori esküvőhöz köthető, ami majdnem Szentestére esett

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti és hivatalos állami ünnepe, amit az államalapítás és Szent István emlékére tartunk. Az államalapító királyt 1083. augusztus 20-án avatták szentté, azóta a magyar történelemben fontos szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérő módon értelmeztek és ünnepeltek.

1686-ban, Buda visszafoglalása után XI. Ince pápa elrendelte, hogy a katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent Istvánról. Mária Terézia később, 1771-ben országos ünneppé minősítette ezt a napot, egyben Budára hozatta a Szent Jobbot. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után sokáig nem engedélyezték I. István napjának ünneplését, ennek vetett véget 1891-ben Ferenc József, aki munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.

1938-ban a székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet, amit később a kommunista hatalom nem törölt el, csak átalakított: 1950-től Szent István napja a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepe volt. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, és azóta is – kivéve 2020-ban – minden évben megtartjuk. Az ünnepnapot mindig az esti tűzijáték zárja, azonban sokan nem tudják, hogy mikor is tartották hazánk első tűzijátékát, és kihez köthető.

Az első magyarországi tűzijátékok

Európában először Itáliában használtak rakétákat (például 1378-ban a genovaiak, mikor elfoglalták Velencét). Később azonban mint fegyver háttérbe szorult, és már csak jelzésre használták őket. A Nagyszebeni tüzérségi kódexben leírtak szerint Conrad Haas foglalkozott a rakéták tökéletesítésével; ő volt az első, aki vezetőléc helyett deltaszárnyat használt, és kidolgozta a háromlépcsős rakéta elvet, amit az évszázadok során továbbfejlesztettek és jelenleg az űrhajózásban használnak.

A világon elsőként Kínában használt rakéták egyesek szerint már a 14. században eljutottak Magyarországra, mások viszont meg vannak róla győződve, hogy hazánkban először 1476. december 22-én tartottak tűzijátékot, mégpedig Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix esküvőjén, ami a visegrádi palotában volt. Mátyás halála után aztán sokáig nem rendeztek ehhez hasonló látványosságot, azonban a Rákóczi-szabadságharc után nagyobb divatja lett a tűzijátékoknak: uralkodók, nagyurak kerti mulatságainak fényűző elemeként szolgált. Esterházy Miklós József 1772. július 27-i tűzijátékát például Bessenyei György „Az eszterházi vigasságok" című verssorozatában meg is említi.

„A vacsora eljött, hol csendesen ettek,
S tűzi mesterségre csakhamar felköltek.
Egy erdőnek alja meg volt porral rakva,
Mellyet felgyújtottak egyik részen lopva.
A híg egek széjjel szikrákkal ropogtak,
Közöttök lángoló csillagok haladtak.
A nézés sok ezerfelé szaladozott,
És a forgó tűzön néhol maradozott.”

Magyarország nádora, Sándor Lipót főherceg – aki lelkes művelője volt a pirotechnikának – 1795 nyarán I. Ferenc és felesége, Amália tiszteletére rendezett tűzijátékot, 1809. augusztus 15-én pedig Napóleon 40. születésnapja miatt lőttek fel Győrben rakétákat.

A magyar tűzijátékgyár

A magyarországi tűzijátékok úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer volt, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett tűzijátékokat. Ezek a rakétalátványosságok inspirálták a magyar pirotechnika alapítóit, Emmerling Adolfot és Janitsári Ivánt. Emmerling később megalapította a magyar tűzijátékgyárat Budapest 9. kerületében, a Vágóhíd utca 17-es szám alatt, amit aztán 1946-ban államosítottak.

Emmerling Adolf üzlete ekkor átköltözött a főváros központjába, a Deák térre, a gyárat pedig Balatonfűzfőre költöztették és beolvasztották a Nitrokémiai Ipartelepek gyártelepébe. Ezen a telepen dolgozott Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök, akik 1965-ben, Európában elsőként használtak elektromos vezérléses indítást a tűzijáték rakétákhoz.

Az 1946-os esztendő más szempontból is fontos volt a magyar tűzijáték történetében, ugyanis ekkor tiltották be Magyarországon a magán jellegű tűzijátékozást. Ezt a tilalmat 1993-ban szüntették meg, amikor újból megindult a hazai tűzijáték-kultúra fellendülése.