Valójában így nézett ki egy magyar ember 900 évvel ezelőtt?

Szent László király hermájáról valószínűleg már mindenki hallott, ez az egyik legértékesebb magyar ereklye a középkorból, sőt, egyike a három legfontosabb magyar ereklyének a Szent Korona és a Szent Jobb után. 

A Szent Korona és a Szent Jobb a magyar fővárosban található, míg a hermát Győrben őrzik, méghozzá a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál, a Káptalandombon épült Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Az ereklyetartó szent királyunk koponyáját őrzi, a hozzá készült aranyos kiképzés pedig a 15. században készült, miután azeredeti ereklyetartó elpusztult egy tűzvész során. A hermát úgy alakították ki, hogy a koponya egy kis része megérinthető legyen.

Az eredeti ereklye amúgy a 12. században készült, miután az 1095-ben elhunyt László királyt szentté avatták, majd sírját felnyitották, hogy díszes koporsóba helyezzék maradványait, ám a koponyáját külön kezelték, hogy a középkorban szokásos vallásos tisztelet tárgyává tegyék.

2011-ben a koponyaereklyét vizsgálatoknak vetették alá, és megállapították, hogy az ötvösmester nem sokat tévedett, hiszen az ereklye kiképzése hasonlíthat a 11. századi magyar királyra, aki megszilárdította a Magyar Királyságot.

Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész korábban elkészítette a koponya alapján a király portréját is, amit IDE kattintva megnézhettek. A kutatás során azt is megvizsgálták a szakértők, hogy vajon a koponya tényleg Szent László királyé lehet-e. A DNS-vizsgálatok alapján kiderült, hogy valójában Szent László koponyáját helyezhették el a hermában.

Pálfi György antropológus azt is hozzátette:

"A fogak épsége azt sejteti, hogy hajdani tulajdonosuk jó körülmények között élt, az uralkodói osztály legfelső rétegéhez tartozott".

Szent László királyhoz az évszázadok alatt számtalan legenda kapcsolódott, a lovagkirályról elterjedt szóbeszéd szerint vizet fakasztott a sziklákból, halála után pedig többször is visszatért, hogy győzelemre vezesse a magyar seregeket. A hermájához a 18. században kapcsolódott egy legenda, miszerint a győri lakosok az 1762-es földrengés során hozzá folyamodtak segítséghez, a király pedig megmentette a várost a nagyobb pusztítástól.

(Forrás: Origo, Blikk, Múltkor)