Összekaparták egy barlang szemetét, és sok minden kiderült a neandervölgyiekről

Spanyolországi barlangok porából összegyűjtött DNS-minták révén próbálnak rájönni a kutatók arra, mi okozhatta a neandervölgyi emberek eltűnését. Az ott talált tárgyak arra is utalnak, hogy az emberfélék eme kihalt faja kőeszközöket használt, állatokat darabolt fel, és alkalmanként talán tüzet is gyújtott – írta meg a Science.

A legfontosabb azonban, hogy tevékenységeik közben értékes DNS-mintákat hagytak az utókorra. Az igazi telitalálat a nukleáris DNS (vagyis a sejtek magjában lévő örökítő anyag), amely eddig csak csontokból és fogakból volt kinyerhető, de most úgy tűnik, hogy a barlangokban összegyűlt föld és por is tartalmazza.

A kutatók eddig csupán 18 neandervölgyi DNS-éhez tudtak hozzájutni Eurázsia 14 különböző pontjáról, de az újabb eljárások révén ez a szám alighanem megsokszorozódhat. A legértékesebb spanyolországi lelet egy 113 ezer évvel ezelőtt élt férfitól származik, de két nőt is azonosítani tudtak, akik 100 ezer éve laktak a vizsgált barlangban.

A leletek arra is világosan utalnak, hogy abban az időszakban jelentősen visszaesett a neandervölgyiek genetikai diverzitása. Ez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy Európában hirtelen lecsökkent az átlaghőmérséklet, és új jégkorszak köszöntött be.

A spanyolországi emberősök egyfajta túlélők lehettek, akik – érdekes módon – nagyobb (1750 köbcentiméteres) agytérfogattal rendelkeztek, mint a korábbi neandervölgyiek (1400 köbcentiméter). Nagyjából 45 ezer éve aztán a mi elődeink, a Homo sapiens faj képviselői benyomultak a területeikre, és a végleges eltűnésüket okozták.

A legújabb kutatások szerint az őseink meglepően hatékonyak voltak, hiszen nagyjából hat generáció (160–180 év) alatt összekeveredtek a neandervölgyiekkel. Egy csehországi barlangban talált, barna bőrű, barna hajú és barna szemű nő genomjában már csak 3 százaléknyi neandervölgyi DNS-t találtak, ami viszont jóval korábbi, közel-keleti keveredésre utal.

40 ezer éve a neandervölgyiek aztán végképp eltűntek a Földről, a modern emberek egymást követő hullámai gyorsan megpecsételték a sorsukat. Ősi génjeik azonban máig fennmaradtak bennünk, nekik köszönhetjük például a világosabb bőrt és hajat, a nagyobb testmagasságot, de például a diabéteszre való hajlamot is.