Egy zseniális magyar, aki 100 évig nagyon átverte az egész világot - imádni fogod a történetét

Kempelen Farkas a 18. század közepén született Pozsonyban, szülei ír származásúak voltak. Farkas pedig szinte mindennel foglalkozott, így többek között építészettel, rajzolással és a művészetekkel is. Egy olyan polihisztor volt, aki megelőzte a korát, és részben ennek is köszönhető, hogy a Török nevű sakkozógéppel túljárt mindenki eszén, koránlk legnagyobb egyéniségei sem tudtak rájönni a titkára.

Csupán halála után pár évtizeddel sikerült leleplezni a nagy átverést.

Kempelen Farkas tudását az udvar is elismerte, ezért rövid időn belül Mária Terézia tanácsosa lett, így pedig számtalan találmányával járult hozzá az királyi és császári pompa emeléséhez is, többek között ő tervezte a Schönbrunn-i kastély szökőkútrendszerét is.

A sakkozóautomatát is az uralkodó szórakoztatására alkotta meg, a gép pedig olyan nagy skalpokat gyűjtött be rövid élete során, mint Napóleonét vagy Benjamin Franklinét.  A legendák szerint, amikor Napóleon csalással akart érvényesülni a játék közben, a basa lesöpörte a bábukat az asztalról.

Az automata 1854-ben egy tűzvésznek esett áldozatul, de egy utángyártott másolata létezik a mai napig. Az eredetit 1769-ben mutatták be, és sokáig egész Európát lázban tartotta a gép csodája. Mindenki azt hitte, hogy a 18. században sikerült egy mesterséges intelligenciával működő gépet alkotni, miközben később kiderült, hogy a szerkezetben egy aprónövésű sakkjátékos lapult, aki bonyolult szerkezetekkel irányította a bábukat, illetve magát a mozgó török basát.

A kis sakkjátékost amúgy optikai trükkök segítségével rejtették el. Mechanikailag tehát egy elképesztően okos szerkezetről van szó, sajnos azonban az átverés, majd a lelepleződés révén billogként égett rá a masinára és alkotójára a csaló kifejezés. Pedig ezt figyeljétek:

(Forrás: Femina, SzeretlekMagyarország, Múltkor)