A semmiért pusztítottak ki 180 éves bükköket hazai nemzeti parkban?
Olvass tovább...
Hatalmas port kavart a Bükkben, a 180 éves bükkösben végzett erdőirtás híre. Az Egererdő közleményt adott ki, eszerint nem a gazdasági haszon volt a cél.
A hét elején mi is közreadtuk azt a sokak számára, így számunkra is érthetetlen hírt, amely szerint 180 éves bükkösben végeztek komolyabb erdőirtás a Bükkben, a nemzeti park területén, a gyönyörő kilátásáról híres Tar-kő közelében. A WWF által kifogásolt erdőirtás nagy port vert fel, ráadásul
a szervezet is utalt rá, hogy minimális gazdasági haszonnal járhat.
Olvass tovább...
Az Egererdő mindennek hatására közleményt adott ki, amelyben azt írja, az erdő fiatalítása volt a célja. Reakcióját a Facebook-oldalán tette közzé a szervezet, szintén megannyi hozzászólást, véleményt (pro és kontra) kiváltva. Íme néhány részlet a közleményből:
„A Tar-kő közelében a WWF által kifogásolt favágás célja az erdő megfiatalítása.
Amennyiben kizárólag gazdasági szempontok szerint vágták volna ki a fákat, akkor a fakitermelés már 50 évvel korábban, az állomány 130 éves korában megtörtént volna. A védett területeken folyó erdőgazdálkodás során a gazdasági szempontok azonban másodlagosak.
Az idős erdők viszont kiemelten fontosak, mert fajgazdagságuk révén a térség meghatározó állományai.
Lehetőséget adnak olyan fajok és a fajok közötti kapcsolatok megjelenésére, melyek léte csak egy adott koron felül lévő fákban lehetséges. Ilyen például a remetebogár, mely csak a 200 év feletti fákban fordul elő. Az erdőgazdálkodók, köztük az Egererdő Zrt. ezért facsoportokat, lábon álló és fekvő korhadt fákat hagynak hátra. A kérdéses erdőrészben több évtizeden át tartó erdőfelújítási munka folyik, melynek során az idős erdő mintegy felét hátrahagyták.
A fennmaradó részen is csak azon a szűk egy hektáron vágták ki az idős fákat, amelyen a természetes úton születő csemeték további növekedéséhez ez már szükséges volt.
A WWF hazai hivatásos természetvédelem munkáját veszi semmibe, amikor a tények egy részének ismertetése nélkül ágazatok közötti ellentétként próbálja ábrázolni a szakmailag egyeztetett folyamatokat...”
Olvass tovább...