1829. február 26-án született Levi Strauss, akinek a nevét ma a róla elnevezett vászongatyákon látjuk viszont. Szárított élelmiszerek árusításából lett nadrágmilliárdos, mostantól, ha hangosan kimondjuk, hogy farmer, ő jusson eszünkbe.
Serge de Nimes, jean, denim – a ma farmernadrágként ismert alsóruházat etimológiai fejlődésében mind fontos szerepet játszottak. A vitorlavászonból összevarrt, teherbíró munkaruhát már a koraújkorban is hordták Európában. A blue jeans (magyarul farmer) szó feltételezett eredete összeköttetésben áll a francia Nimes (denim, a szövetanyag, melyből a farmer készül) és az olasz Genoa (jean) városokkal, ahol gyártották, vagy ahonnan szállították a munkásruhát. A farmernadrág elterjedéséhez azonban kellett egy vállalkozás, melynek központi alakja a napra pontosan 190 évvel ezelőtt született Levi Strauss volt.
Askenázi zsidó családban látta meg a napvilágot a bajorországi Buttenheimban. Apja tüdőbajban elhunyt, így anyjával és két nővérével – összesen heten voltak testvérek – New Yorkba költöztek. Két bátyjuk, Louis és Jonas már régebb óta a városban dolgozott, létrehoztak egy szárított élelmiszerek árusításával foglalkozó céget, a J. Strauss Brother & Co.-t. Az otthon Loeb, a vásárlók körében Leviként ismert fiatalember beszállt a vállalkozásba.
Az 1800-as évek közepén tomboló aranyláz Kaliforniába hajtotta a vállalkozókedvű embereket, s a hullámot a Strauss-család is meg akarta lovagolni. Levi lett a cég nyugati parti megbízottja. A San Francisco-i boltban a szárított termékek mellett már ruhaanyagokat, ruhákat, csavarokat, esernyőt és aktatáskát is árult, de nem a vásárlóknak. Ő látta el a kiskereskedőket. A kikötőhöz közeli boltja feletti cégéren csak ennyi állt: Levi Strauss. Ekkoriban társult hozá David Stern üzletember.
Strauss alaposan megszedte magát, s nemcsak az üzleti, a San Francisco-i kulturális életben is ismertté vált. A város első zsinagógájához például ő adta a pénzügyi támogatást. Alkalmazottaival a fennmaradt források szerint közvetlenül viselkedett, mindenkinek engedte a tegeződést.
1872 fontos év a mai farmernadrág megszületéséhez vezető úton: Levi Strauss levelet kapott Jacob Davistől. A szabó, aki sűrűn rendelt szegecseket Strausstól, kitalálta, hogy a vitorlavászonból készített nadrágok farzsebét szegecsekkel fogja rögzíteni több ponton, hogy azok strapabíróbbak legyenek. Az ötlethez igazából egy befektetőt keresett, s Levi Straussra gondolt. A két férfi egymás tenyerébe csapott, s 1873 májusában elindult a gyártás, melynek során megszületett a ma is ismert farmernadrág őse. A munkásnadrágok eredetileg barna színben készültek, később váltottak Straussék kékre.
Levi Strauss (jobbra) és Jacob Davis (solovetosewliketheboys.blogsport.com) |
Strauss felismerte, hogy óriási lehetőség rejlik abban, ha a munkások által használt, derékig érő vászon overált megerősítik, hisz csaknem minden kétkezi dolgozó azt használta. A farmerokat kezdetben kézzel készítették a varrónők – otthonaikban. Az 1880-as évekre a haszonból már egy varróüzemet is tudott építeni Strauss a Market Streeten. Az akkoriban „XX”, ma 501® néven ismert farmer Amerika-szerte, később világszerte elterjedt. Az 1900-as évek közepéig munkaruhaként, ezt követően hétköznapi viseletként is hordták az emberek, s hordják ma is.
A Levis „XX” 35. születésnapját ünneplő reklámplakát (grazia.co.in) |
Levi Strausst a farmergyártás magasra emelte: a San Francisco-i városvezetés megtette kincstárnoknak, elnöke lett a Nevada Banknak és a San Francisco-i Elektromos- és Gázvállalatnak. A nyugati-parti zsidó közösségeket hatalmas összegekkel támogatta, árvaházat építtetett, ösztöndíjat adott a Berkley Egyetemre járó diákoknak, s ő építtette meg a San Francisco és a San Joaquin-völgy közöti vasútvonalat.
Az egészsége idővel megromlott, s 1902. szeptember 26-án éjszaka álmában elhunyt. 73 éves volt. Temetése napján kis túlzással megállt az élet San Franciscóban, a boltok jó része bezárt, hogy a dolgozók elkísérhessék utolsó útjára. Az otthonában tartott búcsúztatót követően koporsóját vonattal szállították el a colmai temetőbe. Összes vagyonát akkori értéken 125 millió dolárra becsülik, mely ma mintegy 3,5 milliárd dollárra tehető. Örökségéből gyermekei mellett zsidó szervezeteknek, zsidó és keresztény árvaházaknak is juttatott.
Az 1906-os nagy San Francisco-i földrengést követő tűzvész során szinte a teljes Levi Strauss gyár megsemmisült.
Az 1906-os tűzvészről készített fotó (wildwesthistory.blogspot.com) |
David Stern utódai, akik ekkoriban a vállalatot igazgatták, az egész üzemet újjáépítették, mely ma is a világ vezető farmergyártója.