Utoljára Darwin látott ilyet: a leguánok újra feltűntek eredeti élőhelyükön
Borítókép: Forrás: gogalapagos.com
Színes
1835-ben Charles Darwin, a világhírű természettudós még feljegyezte a varacskosfejű leguán (Conolophus subcristatus) előfordulását a Galapagos-szigetek Santiago nevű szigetén, majd a betelepített nagyobb testű állatok, például a vaddisznók elszaporodásával a sárkánylegendák főszereplőjévé avanzsáló leguánok eltűntek innen, gyakorlatilag emberi segítséggel kiírtotta őket a többi állat. A disznók mellett a macskák, kutyák, patkányok elterjedésének köszönhették kipusztulásukat, azok ugyanis nemcsak a tojásaikra vadásztak, de a kicsinyekre, sőt olykor a felnőtt egyedekre is rátámadtak.
A Galápagos Nemzeti Park kezdeményezésének hála közel 200 év után újra megjelentek a pikkelyes hüllők. A projektben a park együtt dolgozik az új-zélandi Massey Egyetem munkatársaival. A közeli Észak-Semour sziget mintegy 1400 példányt szállítottak az egyik galápagosi szigetre, Santiagóra, és január 3-4. között szabadon engedték őket.
A nemzeti park közleménye szerint a Puerto Nuevo és Bucanero nevű partszakaszokon engedték el a leguánokat, itt az ökoszisztéma rendkívül hasonló a korábbi élőhelyükhöz. A vaddisznóktól már nem kell félniük, a 2000-es évek eleje óta – szintén az emberi beavatkozásnak hála – disznómentes övezet a sziget. Észak-Semouron egyre fogyatkozott az utóbbi években a kaktusz, mely alapvető táplálékként szolgál a leguánok számára, így a sziget kevesebb egyedet tudott eltartani, ezért is tűnt bölcs lépésnek elszállítani a populáció egy részét.
Danny Rueda, a park ökoszisztémájának megőrzéséért felelős vezető kifejtette a CNN-nek, hogy a leguánok betelepítése azért is fontos, mert növényevő állatok, s ennek révén „szállíthatják” a különböző növényi magokat a sziget egyik végéből a másikba, így alakítva, megőrizve az ottani élővilágot.
A nemzeti park munkatársainak mostantól az egyik fő feladata az lesz, hogy szemmel tartsák a leguánok viselkedését: raknak-e fészket, megtalálják-e a természetes táplálékukat, s meg tudják-e védeni magukat a rágcsálóktól.
(Gaba)
A Galápagos Nemzeti Park kezdeményezésének hála közel 200 év után újra megjelentek a pikkelyes hüllők. A projektben a park együtt dolgozik az új-zélandi Massey Egyetem munkatársaival. A közeli Észak-Semour sziget mintegy 1400 példányt szállítottak az egyik galápagosi szigetre, Santiagóra, és január 3-4. között szabadon engedték őket.
A nemzeti park közleménye szerint a Puerto Nuevo és Bucanero nevű partszakaszokon engedték el a leguánokat, itt az ökoszisztéma rendkívül hasonló a korábbi élőhelyükhöz. A vaddisznóktól már nem kell félniük, a 2000-es évek eleje óta – szintén az emberi beavatkozásnak hála – disznómentes övezet a sziget. Észak-Semouron egyre fogyatkozott az utóbbi években a kaktusz, mely alapvető táplálékként szolgál a leguánok számára, így a sziget kevesebb egyedet tudott eltartani, ezért is tűnt bölcs lépésnek elszállítani a populáció egy részét.
Danny Rueda, a park ökoszisztémájának megőrzéséért felelős vezető kifejtette a CNN-nek, hogy a leguánok betelepítése azért is fontos, mert növényevő állatok, s ennek révén „szállíthatják” a különböző növényi magokat a sziget egyik végéből a másikba, így alakítva, megőrizve az ottani élővilágot.
A nemzeti park munkatársainak mostantól az egyik fő feladata az lesz, hogy szemmel tartsák a leguánok viselkedését: raknak-e fészket, megtalálják-e a természetes táplálékukat, s meg tudják-e védeni magukat a rágcsálóktól.
(Gaba)
Színes
Legnépszerűbb
Miután leszállt a repülőgép, a pilóta kilépett a fülkéjéből, majd egy utashoz lépett, az egész repülőgép előtt megszégyenítette
Kőbevésett magyar ősírást találtak Amerikában, egy viking írta, egyetlen mondat áll rajta
Óriási botrány André Rieu budapesti koncertjén, egy nyugdíjas megalázó közjáték után követelte vissza a jegyárat
A pasim kért tőlem egy szívességet: most ügyvédekkel és rendőrökkel töltöm a napjaimat, nincs kiút
Katonaság zárta le az egyiptomi piramist, rendkívüli amit találtak a mélyben, ehhez foghatót még nem fedeztek fel
