Szegedi kutatók jelentős felfedezést tettek a baktériumok elleni harcban

Ha elmegyünk a háziorvoshoz, amatőr öngyógyítóként annyit jó eséllyel tudunk, hogy ha az orvos kimondja a bakteriális fertőzés jelzős szerkezetet, akkor a következő szó az antibiotikum lesz, amit receptre tudunk csak kiváltani a patikában. Kiváltjuk, bevesszük, az antibiotikum megöli a baktériumot, mi meg meggyógyulunk. Napok kérdése az egész.

Sajnos a helyzet koránt sem ilyen egyszerű. Az ember bőrének és bélnyálkahártyájának az immunrendszere termel saját „antitestet” a bennünk lakozó több milliárdféle baktérium ellen, ezek az antimikrobiális fehérjék. Sok esetben ezért nem is szükséges antibiotikum kúra, a szervezetünk maga nyer harcot a kórokozókkal szemben. Azonban léteznek úgynevezett antibiotikum-rezisztens baktériumok, vagyis olyan, szuperbaktériumnak nevezett kórokozók, melyek ellenállnak a fehérjéknek vagy a fenti gyógyszeres kezelésnek. A kutatók régóta vizsgálják, hogy ez miként lehetséges, s milyen úton lehetne a baktériumok ellenállóképességét „megtörni”.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint vezető kutatók irányításával rendkívüli jelentőségű megállapítást tettek vizsgálódásaik során.



Az korábban is tudott volt, hogy a baktériumok génátadással „örökítik” át az ellenállóképességet, így egyre szaporodik a szuperbaktériumok száma. Viszont a Napidoktor cikke szerint a szegedi kutatók számtalan kísérletet követően rájöttek, hogy az antimikrobiális fehérjékkel szemben nem működik hatékonyan a génátvitel, vagyis a baktériumok őket nem tudják sikeresen megfertőzni. Ennek oka, hogy ezek a fehérjék sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, melynek során elérik, hogy a baktérium ne válljon ellenállóvá a fehérjével szemben. Bizonyos esetben ez sikeres, s így a baktérium újabb génátadása már nem okoz rezisztenciát a következő mikróbában.

A felfedezés segítségével úgynevezett újgenerációs terápiás stratégiákat dolgoznak ki a szegediek, melyek révén remélhetőleg hatékonyabb lesz a küzdelem a rezisztens kórokozókkal szemben. Ha szabadalmaztatni tudják majd a szert, nekik köszönhetően újgenerációs antibiotikumok jelenthetnek majd védelmet a bakteriális fertőzések ellen.

A kutatásukat a világ legrangosabb mikrobiológiai szaklapja, a Nature Microbiology is közzétette.

Pál Csabának nem ez az első komoly kutatási sikere, ő mutatta ki a kollaterális szenzitivitás jelenségét. Ennek lényege, hogy azzal párhuzamosan, hogy a baktérium kifejleszti ellenállóképességét az antibiotikumokkal szemben, egyéb tulajdonságai rosszabbak lesznek, s más antimikrobális szerekkel szemben érzékenyebbé válik. A kutatást klinikai vizsgálatok is igazolták.

(Gaba)