Mindenkit megelőzött, mégis csak ezüstöt kapott a magyar olimpikon

Már a megnyitó ünnepségen is túl vagyunk, a 2024-es párizsi olimpia pedig elkezdődött hivatalosan is. A magyar csapat pedig hatalmas reményekkel vágott bele a küzdelmekbe, a tévéképernyők előtt pedig milliók követik hazánkból is az eseményeket. Ahogy az pedig lenni szokott, megtörténtek az első jóslatok is, tippeltek hírességek is, hogy vajon hány olimpiai éremmel, és persze milyenekkel tér majd haza Magyarországra az olimpiai csapat.

Ilyenkor persze rengeteg érdekes történet is előkerül a múltból, és nagyon sokszor Hajós Alfréd az, akiről rengeteg színes történetet megosztanak ilyenkor az újságírók. 1878-ban eredetileg Guttmann Arnold néven született Budapesten, később pedig ő lett hazánk első olimpiai bajnoka is az újkori olimpiák történetében.

1896-ban Athénban végül két számban is diadalmaskodott. z

Az is fontos, hogy 1896. április 11-én rendezték az olimpiák történetében az első úszóversenyt, amelyet így azonnal egy magyar versenyző, Hajós Alfréd nyert meg.

Ezen kívül is rengeteg csúcsteljesítmény kapcsolódik a nevéhez, és egy érdekes történet is megesett vele 1924-ben, a világháború utáni második olimpián, amikor már a vesztes nemzetek csapatai is részt vehettek a világ eseményen.

1924-ben szellemi olimpián is nyert érmet, méghozzá úgy, hogy második lett, de nem akárhogyan. Ekkor a budapesti Stadion terve aratott tehát hatalmas sikert, ezzel pedig ezüstöt nyert a művészeti versenyeken. A művet Lauber Dezsővel készítette közösen. Mindenkit megelőztek, mégsem kaptak aranyat, ugyanis a zsűri ekkor nem osztott ki aranyat, ezért történhetett meg ez a furcsaság.

Még több érdekesség érdekel Hajós Alfréd életéből?

(Forrás: Magyar Úszó Szövetség, Nemzeti Archívum)