Szőrén-szálán eltűnt az Újpest „Bajnokok Ligája”-serlege
Borítókép: Forrás: Az UTE Facebook-oldala
Sport & Szabadidő
A keddi Inter–Barca Bajnokok Ligája-összecsapás láttán az ember milliomodszor is a múltba réved, ugyanis évtizedekkel ezelőtt számunkra is ismerős érzés volt a világklasszisok közelsége. A Ferencváros 1965-ben Vásár Városok Kupáját nyert, a Vasas 1958-ban, az Újpest 1974-ben jutott az elődöntőig a BL elődjében, a Bajnokok Európa Kupájában. A IV. kerületi csapatról kevesen tudják, hogy közel 90 évvel ezelőtt meg is nyerte az akkori „Bajnokok Ligáját”, még ha a viadalt nem is így hívták, s a lebonyolítása is különbözött a jelenlegi versengéstől.
Ahogy Csapó Zoltán az Újpest, a „Bajnokok Bajnoka” című könyvében írja, a Nemzetek Kupáját (Bajnokok Tornája) a csillagok szerencsés együttállásának köszönhetően sikerült megrendezni. 1929-ben Barcelonában a FIFA vezetői úgy határoztak, hogy Uruguay lesz az első labdarúgó-világbajnokság helyszíne. Az európai csapatoknak a túra utazással együtt majdnem hat hétig tartott volna, így a 13 csapatból csak négy európai, Jugoszlávia, Franciaország, Románia és Belgium vállalta a részvételt. A legnagyobb csillagok otthon maradása adta meg az esélyt a genfi Servette csapatának, hogy egy elképesztően magas színvonalú tornával avassa fel 1930-ban új stadionját.
Európa bajnokcsapatait szerették volna meghívni eredetileg, de Nagy-Britannia 1928-ban kilépett például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségből, így az angol és a skót bajnok, a Sheffield Wednesday és a Glasgow Rangers nem lehetett ott Svájcban. Az osztrák címvédő Rapid Wien inkább pénzdíjas felkészülési meccseket választott, és a francia bajnok sem jött, a játékosai ugyanis a vb-re utaztak. Azért a legjobb felhozatallal bíró országok minimum megerősített vegyes csapattal (Pro Vercelli-Bologna, Irún) vagy a kupagyőztessel (Sete, Franciaország) érkeztek, a cseh, a német, az olasz, a belga, holland és a svájci bajnok ott volt. A Közép-európai Kupa-győztes Újpestet a világbajnokságra akarták kiutaztatni az uruguayi szervezők, hogy ők képviseljék a magyar válogatottat, de a vezetőség végül a Bajnokok Tornája mellett döntött. Összesen tíz csapat versengett a kupáért.
Az Újpest a spanyol Irúnt 3-1-re, a holland Go Aheadet 7-0-ra, a házigazda Servettet 3-0-ra gázolta le, végül a döntőben a Slavia ereszkedett térdre (3-0) Bányai Lajos csapata előtt. A lilák veretlenül, 16-1-es gólkülönbséggel távoztak Svájcból, a Nemzetek Kupájával a hónuk alatt.
A kupának azóta nyoma veszett. Az Újpest 1885 Szurkolói Klub október elején találkozott az UTE Baráti Körrel, hogy egyeztessenek a keresést illetően. Az Újpesti Torna Egylet (UTE) hétfőn a nyilvánosság előtt „beelőzte” az Újpest 1885 Szurkolói Klubot, mely szerdára sajtótájékoztatót hívott össze az ügyben. Az UTE Facebookon újra keresést indított a serleg felkutatására. A klub annyit tett közzé, hogy 1997-98-ban a Sportmúzeumban állították ki a kupát, de ezután nyomtalanul eltűnt. Az UTE a szurkolóktól várja a segítséget, ugyanis az akkori rendőrségi feljelentést követő nyomozás sem zárult sikerrel.
A kupa hollétét firtató kérdés egyébként Csapó Zoltán tavalyi könyvbemutatóján is femerült már. Az Újpest 1885 Szurkolói Klub szerdán közölte, hogy levélben fordult az UTE-hez, hogy működjenek együtt a kupa előkerítésében, és a nyilvánosság segítségét kérték.
Ők annyit tudnak, hogy 1998-ban az UTE Eötvös utcai székházából az MLSZ kölcsönkérte a Sportmúzeumba a kupát, ami később visszakerült a helyére, de néhány hétre rá eltűnt. Borsche Gábor, a Szurkolói Klub ügyvezető elnöke tavaly vette észre egy fotón, amikor UTE trófeatermében sétált, hogy a kupának csak a fotója és a hűlt helye van a vitrinben.
A Szurkolói Klub próbálkozása nem reményetelen. A sajtótájékoztatón a háttérben ott virított egy kis méretű UTE-zászló, mely egy takarítón keresztül, a genfi stadion pincéjéből került egy békés megyei Újpest-szurkolóhoz, s onnan került a Szurkolói Klubhoz. A restaurálás költségeit a szurkolói klub tagjai állták, s szeretnének majd méltó helyet találni neki.
A negyvenszeres válogatott Urbán Flórián, aki óriási Újpest-drukker szintén megjelent a sajtótájékoztatón, magyarosnak nevezte a történteket, de hangsúlyozta, remélhetőleg nem magyarosan végződik. Hozzátette, Belgiumban a legtöbb csapatnál, így a Mechelennél, az Anderlechtnél is volt természetesen olyan helyiség, ahol a kupákat, serlegeket tartották, vigyáztak rájuk.
Ahogy Csapó Zoltán az Újpest, a „Bajnokok Bajnoka” című könyvében írja, a Nemzetek Kupáját (Bajnokok Tornája) a csillagok szerencsés együttállásának köszönhetően sikerült megrendezni. 1929-ben Barcelonában a FIFA vezetői úgy határoztak, hogy Uruguay lesz az első labdarúgó-világbajnokság helyszíne. Az európai csapatoknak a túra utazással együtt majdnem hat hétig tartott volna, így a 13 csapatból csak négy európai, Jugoszlávia, Franciaország, Románia és Belgium vállalta a részvételt. A legnagyobb csillagok otthon maradása adta meg az esélyt a genfi Servette csapatának, hogy egy elképesztően magas színvonalú tornával avassa fel 1930-ban új stadionját.
Európa bajnokcsapatait szerették volna meghívni eredetileg, de Nagy-Britannia 1928-ban kilépett például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségből, így az angol és a skót bajnok, a Sheffield Wednesday és a Glasgow Rangers nem lehetett ott Svájcban. Az osztrák címvédő Rapid Wien inkább pénzdíjas felkészülési meccseket választott, és a francia bajnok sem jött, a játékosai ugyanis a vb-re utaztak. Azért a legjobb felhozatallal bíró országok minimum megerősített vegyes csapattal (Pro Vercelli-Bologna, Irún) vagy a kupagyőztessel (Sete, Franciaország) érkeztek, a cseh, a német, az olasz, a belga, holland és a svájci bajnok ott volt. A Közép-európai Kupa-győztes Újpestet a világbajnokságra akarták kiutaztatni az uruguayi szervezők, hogy ők képviseljék a magyar válogatottat, de a vezetőség végül a Bajnokok Tornája mellett döntött. Összesen tíz csapat versengett a kupáért.
Az Újpest a spanyol Irúnt 3-1-re, a holland Go Aheadet 7-0-ra, a házigazda Servettet 3-0-ra gázolta le, végül a döntőben a Slavia ereszkedett térdre (3-0) Bányai Lajos csapata előtt. A lilák veretlenül, 16-1-es gólkülönbséggel távoztak Svájcból, a Nemzetek Kupájával a hónuk alatt.
A kupának azóta nyoma veszett. Az Újpest 1885 Szurkolói Klub október elején találkozott az UTE Baráti Körrel, hogy egyeztessenek a keresést illetően. Az Újpesti Torna Egylet (UTE) hétfőn a nyilvánosság előtt „beelőzte” az Újpest 1885 Szurkolói Klubot, mely szerdára sajtótájékoztatót hívott össze az ügyben. Az UTE Facebookon újra keresést indított a serleg felkutatására. A klub annyit tett közzé, hogy 1997-98-ban a Sportmúzeumban állították ki a kupát, de ezután nyomtalanul eltűnt. Az UTE a szurkolóktól várja a segítséget, ugyanis az akkori rendőrségi feljelentést követő nyomozás sem zárult sikerrel.
A kupa hollétét firtató kérdés egyébként Csapó Zoltán tavalyi könyvbemutatóján is femerült már. Az Újpest 1885 Szurkolói Klub szerdán közölte, hogy levélben fordult az UTE-hez, hogy működjenek együtt a kupa előkerítésében, és a nyilvánosság segítségét kérték.
Ők annyit tudnak, hogy 1998-ban az UTE Eötvös utcai székházából az MLSZ kölcsönkérte a Sportmúzeumba a kupát, ami később visszakerült a helyére, de néhány hétre rá eltűnt. Borsche Gábor, a Szurkolói Klub ügyvezető elnöke tavaly vette észre egy fotón, amikor UTE trófeatermében sétált, hogy a kupának csak a fotója és a hűlt helye van a vitrinben.
A Szurkolói Klub próbálkozása nem reményetelen. A sajtótájékoztatón a háttérben ott virított egy kis méretű UTE-zászló, mely egy takarítón keresztül, a genfi stadion pincéjéből került egy békés megyei Újpest-szurkolóhoz, s onnan került a Szurkolói Klubhoz. A restaurálás költségeit a szurkolói klub tagjai állták, s szeretnének majd méltó helyet találni neki.
Ha nem kerül elő a kupa, akkor másolatot szeretnének készíttetni. Az UTE a Facebook-posztjában közölte, melyik svájci cég csinálta a serleget, úgyhogy ha a helyzet úgy kívánja, nem fogunk habozni, megkeressük őket– mondta Borsche Gábor. Somos András, a szurkolói klub tagja kifejtette, a klub viselkedése afelé mutat, hogy egy irányba húznak.
De ha nem vezet eredményre a felhívásunk, akkor szeretnénk jogi útra terelni az ügyet. Hogy ez pontosan hogyan működne, még nem tudjuk– tette hozzá.
Ez egy szó szerint súlyos kupa, hat kilós, nagyméretű kupa, zsebben nem lehet kicsempészni az UTE-székházból. A résztvevő csapatok nemzeteinek színei színes kövekkel ki vannak rakva az ezüstserlegen. Háromezer svájci frankot ért a kupa, ami 3300 pengő volt akkoriban– mondta el szerdán Csapó Zoltán. Tudomása szerint amióta vonattal hazahozták a kupát – tízezer ember fogadta nagyjából a győztes csapatot a Keleti pályaudvaron –, az UTE tulajdonában volt, tehát nekik tudniuk kellene a sorsáról, ha gondosan kezelték.
A negyvenszeres válogatott Urbán Flórián, aki óriási Újpest-drukker szintén megjelent a sajtótájékoztatón, magyarosnak nevezte a történteket, de hangsúlyozta, remélhetőleg nem magyarosan végződik. Hozzátette, Belgiumban a legtöbb csapatnál, így a Mechelennél, az Anderlechtnél is volt természetesen olyan helyiség, ahol a kupákat, serlegeket tartották, vigyáztak rájuk.
Nekem szerencsém van, mert anyukám gyűjtögeti a pályafutásom során rólam írt újságcikkeket, meg a trófeákat, így nem kell félnem, hogy azok el fognak tűnni.(Gabay Balázs)
