Legutóbb 56 évvel ezelőtt rendezhettünk volna olimpiát!

Érdekesség, hogy már az első, 1896-os olimpiáért is versenyben volt a magyar főváros, de a görögök, mint a játékok szülőatyjai ragaszkodtak ahhoz, hogy náluk keljen életre az olimpia. Később 1920-ra már ki is jelölték Budapestet, de az első világháború ezt meghiúsította. A mostani tervünk előtt 1954-ben vetődött fel az olimpia megrendezésének gondolata. A döntést a párizsi NOB-ülés hozta meg, ahol a négy pályázó közül az utolsó fordulóra Budapest és Róma maradt, és végül az olasz főváros győzött. Itt elvileg Moszkva volt a ludas, ugyanis féltek attól, hogyha Magyarország megkapja, akkor nekik 1964-ben vajmi kevés esélyük lesz a győzelemre. Az orosz vezetők arra kértek minket, hogy lépjünk vissza. Ha megkapjuk a rendezés lehetőséget, lehet később akkor is Róma nyer, ugyanis az 1956-os események közbeszóltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy az oroszok hiába kapartak a győzelemért, mert végül Tokió rendezte az olimpiát 64-ben.

A játékok történetében Róma egyszer már kapott rendezési jogot, azonban az 1908. évi nyári olimpiai játékok előtt a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítása miatt lemondott róla, és azt az olimpiát végül Londonban rendezték meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni viszonyok nem kedveztek a magyarországi sport fejlődésének sem, így érthető volt a gyengébb szereplés. Országunkat 180 sportoló képviselte és 6 arany, 8 ezüst és 7 bronzéremmel tértek haza.

 

A versenyeken 83 ország 5133 sportolója indult, és a legtöbb aranyérmet - a játékok történetében másodszor - a Szovjetunió nyerte, szám szerint 37-et, az amerikaiak végeztek a második helyen 32 arannyal. Rómában olyan sztárok születtek, mint Wilma Rudolph, „a Fekete gazella”, vagy Cassius Clay, későbbi ismertebb nevén Muhammad Ali ökölvívó.