Hamarosan nagyobb földrengés lehet Magyarországon, így készülhetünk fel rá

Magyarországon nagyjából 50-70 évente tör ki nagyobb erejű földrengés. Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földmozgás – fogalmazott a LikeBalatonnak Kalmár Dániel, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatója.

A nagyobb, de még a kisebb erejű földrengések pontos idejét is lehetetlen előre megjósolni. Lehet, hogy holnap történik meg, lehet, hogy a jövő hónapban és lehet, hogy csak évek múlva. A hangsúly a felkészülésen van. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyamatosan fedezékben kellene lennünk, de amit csak tudunk, érdemes megtenni a biztonságunk érdekében. 

Mit tehetünk földrengés előtt a biztonságunkért?

Érdemes megismerni annak a régiónak a földrengésveszélyét, ahol élünk. Továbbá nem árt átgonolni, hol vannak a legbiztonságosabb helyek a házban, pl. ajtókeretek, szilárd bútorok alatt. Az sem árt, ha a szekrények, könyvespolcok rögzítve vannak a falhoz.

Azok, akik földrengésektől gyakran sújtott területen élnek, azt tanácsolják, mindenki beszélje át a családdal, mit kell tenni földrengés esetén és állapodjatok meg egy találkozási helyről, ahol baj esetén elérhetik egymást akkor is, ha ideiglenesen megszűnik a mobilhálózat.

A múlt hónapban kétszáznál is több földrengés volt.

A Kalmár Dániel földrengéskutató úgy fogalmazott, Magyarország egy közepesen aktív zónában van, ami azt jelenti, hogy a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil kelet-európai platform között. Idehaza a Komárom–Oroszlány–Berhida vonalon jellemző a legtöbb földrengés, ilyen terület még az ország keleti határán húzódó Érmellék és Eger környéke is.

A Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatása szerint augusztus hónapban összesen 81 természetes eredetű, és 126 emberi tevélenységből létrejött földrengés pattant ki hazánkban és szűkebb környezetében. Két határon túli rengést a hazai lakosság is érezhetett. Az első ilyen esemény augusztus 10-én, Romániában, Lugos várostól 36 km-re pattant ki 4,5-ös magnitúdóval, majd augusztus 13-án Horvátországban, Kapronca közelében, 4,4-es magnitúdóval.

Utóbbi rengés egy földtanilag izgalmas, színes területen pattant ki, mely körül több szerkezeti törésvonal találkozik. Ott halad át a Közép-magyarországi-nyírózóna, hazánk egyik legfontosabb szerkezeti eleme. 

A nagy érdeklődés miatt úgy döntött az obszervatórium, hogy a közösségi oldalán is havonta közzéteszi az azt megelőző négy hét hazai földregéseiről szóló statisztikát.

Érzékelhető földrengés többször is volt az elmúlt években.

Az elmúlt években, évtizedekben többször is volt érezhető földmozgás hazánkban, melyek során károk is keletkeztek. 1985-ben volt a berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengés, amely kárt okozott több épületben is. Ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban, és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. A berhidai esetében azért voltak nagyobbak a akárok, mert az a felszínhez közel pattant ki, ami felerősíti az érezhető mozgásokat. 

Egy 5-ösnél erősebb magnitudójú rengésre nagyjából 50-70 évente lehet számítani. Ez alapján aktuális egy ilyen földmozgás, ha a legutóbbi 68 évvel ezelőtt volt. Egy ilyen rengés már érezhető mind a föld felszínén, mind az épületekben. Az épületekben kisebb károk keletkezhetnek, különösen azokban, amelyek régebbiek vagy nincsenek megfelelően megerősítve. Repedések jelenhetnek meg a falakon, vakolat hullhat le, és kisebb tárgyak leeshetnek a polcokról.

Az utak és hidak is károsodhatnak egy 5-ös erősségű rengéstől, de általában nem kritikus mértékben. A föld alatti infrastruktúra, például a vízvezetékek vagy gázvezetékek is károsodhatnak a szakemberek szerint.

Forrás: LikeBalaton