Hetven év lehet az új nyugdíjkorhatár, a sötét jóslat hamarosan bekövetkezhet

A jelenlegi 30-59 éves közöttiek körében végzett felmérés szerint a magyarok jelentős hányada úgy véli, hetven évre fog emelkedni a nyugdíjkorhatár, mire ők is elérik életük ezen szakaszát. A K&H biztos jövő kutatás 2019 óta faggatja az érintetteket az elképzeléseikről, az aktív dolgozók jövőképe azonban egyre borúsabb. Kérdés azonban, hogy mit tervez a kormány, amelynek tagjai meglehetősen szűkszavúak azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer hamarosan összeomlik, ha nem történik változás.

Az elmúlt évekhez képest nincs nagy változás, a válaszadók jelentős része szerint 69 év lesz a nyugdíjkorhatár, ugyanakkor észrevehető egy kis emelkedés azok arányában – 33 százalék –, akik szerint 70 évnél korábban nem mehetnek majd nyugdíjba. Öt évvel ezelőtt még csak 24 százalék gondolta így.

Nem mindenki szeretne 70 éves koráig dolgozni, ezen véleményüknek is hangot adhattak a kutatás résztvevői.

A megkérdezettek 62 százaléka azzal számol, hogy a törvényileg megszabott időpontban vonul majd hivatalosan nyugdíjba, ám minden tizedik válaszadó úgy gondolja, hogy a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tudna menni. 

A válaszadók 27 százaléka számít arra, hogy a nyugdíjas kor elérése után is dolgozni fog, többnyire azért, mert az anyagi körülményeik ezt szükségessé teszik.

A felmérés kitért arra is, hogy az emberek – ha saját maguk dönthetnének a kérdésben – mikor szeretnének nyugdíjba vonulni. Átlagosan 57 évet említettek a válaszadók, 18 százalékuk azonban már az 50 éves korban szeretné élvezni a nyugdíjas létet, 24 százalékuk pedig 51-55 évesen.

A legtöbb európai országban a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, mivel a népesség öregszik, és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében szükséges a hosszabb munkában töltött idő. Az emelések legtöbbször nem hirtelen történnek, hanem fokozatosak, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. 

A korhatár emelkedése mellett számos országban léteznek rugalmas nyugdíjazási lehetőségek, amelyek lehetővé teszik a korai nyugdíjba vonulást csökkentett juttatásokkal, vagy későbbi nyugdíjazást magasabb juttatásokkal.

Svédországban például nincs fix nyugdíjkorhatár, de a legtöbb ember 65 éves korban vonul nyugdíjba. A francia kormány 2023-ban tervezett reformja szerint a nyugdíjkorhatárt 64 évre emelik 2030-ra. Ez az intézkedés jelentős társadalmi vitákat váltott ki, pedig hol van még ez a nálunk megszabott 65 éves kortól.

Az olasz, a görög, a spanyol, a holland és a dán munkavállalóknak még tovább kell dolgozniuk, mint nekünk. Ezek közül Olaszország és Görögország áll az élen a legmagasabb, 67 éves nyugdíjkorhatárral, de több ország is tervez vagy már végrehajtott olyan intézkedéseket, amelyek szintén 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.