Ellopta a húgom a pénzem, a szüleim mégis az ő pártját fogták, ezért olyan bosszút álltam, amit nem felejtenek el
Olvass tovább...
A felháborodás elsöprő, a magyar vállalatok türelme pedig fogy.
Sorra fejezik ki aggodalmukat a magyar építőipari vállalatok amiatt, hogy keleti befektetők által megvalósított nagyberuházások során háttérbe szorulnak, mivel ezek a cégek saját alvállalkozókat, munkaerőt és anyagokat hoznak, miközben a hazai kormányzati beruházások csökkenése miatt kevesebb megrendelés áll rendelkezésre – írja a Pénzcentrum.
A vállalatok úgy érzik, egyszerűen nem tudnak versenyre kelni a keleti vállalatokkal, ez pedig a kormányzati beruházások felfüggesztésénél vált igazán terhesé. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, hogy a török, koreai és kínai befektetők saját fő- és alvállalkozókat, munkaerőt és alapanyagokat hoznak, ami hátrányba sodorja a helyi vállalkozásokat, ez pedig piacvédelmi intézkedéseket igényelne. Koji az építőipar nehézségeiről ebben az interjúban is beszél részletesen.
Olvass tovább...
Koji szerint egy ázsiai projekt befejezésekor a beruházás értékének 80 százaléka külföldre távozik, a magyar cégek nem részesülnek a gazdasági fejlődésből. Ráadásul nehezíti a magyar cégek versenyhelyzetét, hogy a távol-keleti munkásokat kevesebb pénzért is hajlandóak többet, hatékonyabban dolgozni.
Az ÉVOSZ ezért azt javasolja, hogy a német példa alapján bizonyos korlátozásokat kellene bevezetni, például bértarifákat alkalmazni és az árversenyt korlátozni. A szövetség ezen felül azt is szorgalmazza, hogy egy olyan rendszert dolgozzanak ki az illetékes minisztériumok, amely előírja bizonyos projekteknél, hogy mekkora magyar beszállítói arányt kell alkalmazni.
Olvass tovább...
Joó István, a HIPIA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója egy közleményt küldött a lapnak a cikkel kapcsolatban, amelyben kifejtették, hogy a kínai CATL debreceni üzemének a tenderezett munkálataiból 70 százalékos, a kínai Semcorp esetében 80 százalékos arányban nyertek magyar vállalatok, miközben a koreai SK iváncsai üzemét 70 százalékban magyar cégek építették, a makói CPMC üzemnél pedig csak magyar cégek nyertek tendert.
Magyarországon az akkumulátoripari beruházások az elmúlt évek során rendkívüli mértékben elterjedtek, a magyar kormány ezektől reméli a megváltást, hogy felpörgeti a gazdaságot: elég csak a CATL, a Samsung vagy az SK beruházásaira gondolni, de a kínai BYD autógyártó is nemrég döntött egy új, szegedi üzem építéséről.