Fertőzött ukrán hús került a hazai boltokba? Súlyos következménye lett az elhibázott EU-s döntésnek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Európai Bizottság a saját termelőitől a világ legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírások betartását követeli meg, a szalmonellával fertőzött ukrán csirkehúst korlátozások nélkül beengedi. Ennek az elhibázott döntésnek végül súlyos következménye lett, egy ember halálához vezetett.

Az agrárkamara felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai fogyasztók akkor járnak a legjobban, ha kizárólag magyar termékeket vásárolnak, hiszen ez a garanciája annak, hogy szigorúan ellenőrzött, biztonságos és nyomon-követhető élelmiszerről van szó. Hozzátették, hogy az Európai Bizottság által Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezmények miatt már nem csak a gazdálkodók, hanem a fogyasztók is közvetlen veszélynek vannak kitéve, ugyanis az európai uniós piacra ellenőrizetlenül érkező ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági szempontból is súlyos kockázatot jelentenek.

Mesés fizetést, vízparti lazulást ajánl a népszerű hazai áruházlánc, a konkurenciánál viszont akár heti 30 órát is elegendő dolgozni

Olvass tovább...

Ennek viszont súlyos következménye lett: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adta ki a tájékoztatást, miszerint nemrég szalmonella baktériummal fertőzött csirkehús került az uniós és a brit piacra,

ami nemcsak több tucat megbetegedést, de egy ember halálát is okozta.

Az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai szerint 2021 szeptembere óta - vagyis amióta érvényes az ukrán vámmentesség - mintegy 500 szalmonella-fertőzést diagnosztizáltak a közösségben.

A kamara abban bízik, hogy a szomorú eset most azonnali lépésre készteti az Európai Bizottságot, mert ez most rámutatott arra, hogy az európai agrárpolitikában komoly változtatásokra van szükség; meg kell követelni, hogy az import termékekre is vonatkozzanak az uniós előírások.

Mindezek mellett arra figyelmeztették a fogyasztókat, hogy minden esetben hazai terméket vásároljanak, illetve a hazai kiskereskedelmi szektor szereplőit arra kérték, hogy a profit helyett vásárlóik biztonságát helyezzék előtérbe és részesítsék előnyben a hazai árut a bizonytalan eredetű és élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosabb import termékekkel szemben.