Neked is feltűnt ez a bizarr dolog az Aldi és a Lidl üzletei között? Elképesztő oka van a feltűnő jelenségnek

Bizonyára már sokaknak feltűnt, hogy a két népszerű német diszkontlánc az Aldi és a Lidl valósággal ragaszkodik egymáshoz és Magyarországon is rengeteg helyen építkeztek egymás mellé. De vajon mi lehet az oka ennek a különösnek tűnő együttállásnak?

A Telex most megkérdezte a két rivális céget, hogy miért költöznek olyan gyakran egymás mellé. Az Aldi nem válaszolt, a Lidl azonban igen, ők a következőket írták a lap megkeresésére:

A telephelyek választását a mindenkor rendelkezésre álló lehetőségek határozzák meg, melyek keresésénél fontos szempontok a lakosság közelsége, a jó megközelíthetőség (személygépkocsi, tömegközlekedés) és a lokalizációs előnyök kihasználása. Valószínűleg a konkurens vállalkozások is hasonló elvek mentén keresik az új fejlesztési területeket.

A válasz tulajdonképpen abszolút logikusan is hangzik, de ez önmagában még nem magyarázat a jelenségre, sok példa van ugyanis arra, hogy egy környéken több beépíthető terület is lenne, a kiskereskedők mégis direkt egymás mellett nyitnak üzletet.

A jelenség megértéséhez elsősorban a kereskedők szempontjából kell vizsgálni a kérdést. Ők pedig nem ülnek le beszélgetni egymással, hogy hova nyissák az üzleteiket, hanem egymástól függetlenül hozzák meg erről a döntést. A gyakorlatban ez a lap kutatása szerint úgy működik, hogy az adott településen vagy városrészben elsőnek megtelepülő cég a legjobb helyszínt választja ki magának. Ez valószínűleg az lesz, amit a legtöbben tudnak autóval és tömegközlekedéssel is megközelíteni.

A másodiknak érkező cégnek ezen a ponton már úgy kell helyszínt választania, hogy tudja, hol van a konkurens bolt. Józan paraszti ésszel itt az a lépés következne, hogy a második cég valahol máshol nyit üzletet, hiszen akkor egy csomó emberhez ők lesznek közelebb, akik így majd náluk vásárolnak. A helyzet viszont meglepő módon az, hogy cégek a legtöbb esetben akkor járnak a legjobban, ha direkt egymás mellé települnek.

A jelenség egyébként egyáltalán nem új és az egyik, a közgazdasági egyetemeken máig tanított megfejtése az úgynevezett Hotelling-modell, amit Harold Hotelling amerikai statisztikus dolgozott ki az 1920-as években.

Az elmélet megértéséhez íme egy példa:  van egy egyenes utca, amelynek minden házában ugyanolyan emberek laknak; és az utcában van két üzlet, amelyek ugyanazokat a termékeket árulják ugyanazon az áron; így az utca minden lakója abban az üzletben vásárol, amelyik közelebb van hozzá.

Ebben a helyzetben az üzletek közül az fog jobban keresni, amelyik jobb helyen van, és amelyikbe emiatt többen járnak. De melyik van jobb helyen? Természetesen az, amelyik az utca közepéhez közelebb van. Ő ugyanis az utca lakóinak nagyobb részéhez van közelebb, akik emiatt nála fognak bevásárolni. Ez tehát azt jelenti, hogy a két üzlet a saját szempontjából mindig akkor cselekszik a leglogikusabban, ha közelebb költözik az utca közepéhez.

Ám ez is csak addig igaz, amíg pontosan egymás mellé nem érnek az utca felénél. Ezen a ponton már bármelyikük bármilyen irányba mozog, vásárlókat veszít a másik üzlet javára. A jelenséget részletesebben az alábbi videóban el is magyarázzák.

Ebből a példából rájöhetünk a Lidl és az Aldi egymás mellé költözéseinek okaira is. Ha egy 40 ezer fős városban például üzletet akar nyitni a Lidl és az Aldi is és először a városba érkezik a Lidl, ami kiválasztja az autóval és tömegközlekedéssel is legjobban megközelíthető telket, és felépít ott egy üzletet.

A másodikként érkező Aldi pedig már csak így dönthet:

• vagy nyit egy üzletet szintén a legjobb helyen, de akkor közvetlenül a Lidl mellett;
• vagy választ a Lidltől távol egy valamivel rosszabb helyet.

A megoldás ez alapján pedig már egyértelmű. Ha a Lidl mellé építkeznek, akkor a vásárlók nem a megközelíthetőség, hanem az árak, a választék és a minőség alapján fognak választani.  Ha viszont egy rosszabb helyre költözik az Aldi, akkor a vásárlók az árak, a választék és a minőség mellett az elhelyezkedést is figyelembe veszik majd a vásárláskor, amiben az elsőnek megnyitó üzletnek nyilván előnye lesz.