139 éves titok derült ki a Keleti pályaudvarról, a budapestiek még csak nem is sejtik az igazságot

Magyarország fővárosa, Budapest nem csupán Európa, hanem az egész világ egyik legszebb városa. Rendkívül különleges adottságok teszik igazán elképesztővé ezt a helyet, tele van bámulatosan szép épületekkel, amik valóban nagyon egyedivé teszik az összképet – ilyen például a Keleti pályaudvar is, ami már több, mint 139 éve épült, és azóta is meghatározó eleme Budapestnek, ráadásul több szempontból.

Attól függetlenül, hogy a Keleti pályaudvar egy rendkívül forgalmas csomópont, muszáj megjegyezni, hogy maga az épület is egészen csodálatos. 139 évvel ezelőtt is az volt, és most is az, az ember időnként újra és újra rácsodálkozik, ha arra jár és van 1 szabad perce, hogy mennyire szép lett – Rochlitz Gyula hihetetlen munkát végzett, a budapestiek örökre bámulni fogják az alkotását.

A Keleti pályaudvar 1884. július 15-én került megnyitásra, de csak augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Sokan nem tudják, de állítólag annyira laza, lápos volt annak idején az építésének helyén a talaj, hogy végül cölöpalapokra helyezték az épületet, ez pedig egy elég hosszadalmas és költséges megoldás volt – hasonló volt a helyzet Velencében is, ezért is hívják egyesek pesti Velencének.

Két, mai fejjel egészen furcsa titok, érdekesség is van a Keleti pályaudvar megnyitásával kapcsolatan.

Az első az, hogy annak idején még nem Keleti pályaudvarnak hívták, ugyanis Központi Indóház volt a neve, csak 1892-ben keresztelték át a mai elnevezésére. A másik pedig az, hogy 139 évvel ezelőtt nem csupán az épület szépsége és mérete volt az emberek számára bámulatos, hanem az is, hogy elektromos világítás volt benne – az irodákba izzólámpákat, az állomáscsarnokba pedig ívlámpákat helyeztek el, igazi technikai csúcsteljesítmény volt ez akkoriban.

Nem csupán a Keleti pályaudvar tartogat érdekességeket, alábbi cikkünkben a Nyugati pályaudvarról is lerántjuk a leplet: