Fűtés télen klímával: csökkenthetjük-e a költségeinket alternatív megoldásokkal?

A mai felnőtt korosztály ismeri azt a régi helyzetet, amikor a nagyszülők patront csavartak szódásszifonba és ekkor a patron azonnal vastagon jeges lett, amikor becsavarták a helyére. Annyira lehűlt, amikor kiszabadult belőle a gáz, hogy a levegő páratartalma azonnal ráfagyott. Így működik leegyszerűsítve egy klíma. Mivel a gáz újbóli összenyomása azonban hőtermeléssel jár, ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is ezért kell.

A klímával történő fűtés pedig akként működik, hogy fűtés közben a klíma megfordítja a dolgot: a külső levegőt (tovább) hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt.

Ez mínusz 10-15 fokig működőképes csak, mivel hidegebb időben túl sok energiát használnak fel túl kevés pluszenergia kinyerésére.

Leginkább 0, -5 fokig lehet egy légtérben gazdaságosan „árammal” fűteni, de csak akkor, ha itt hőszivattyús klímáról van szó. Ezek a számítások természetesen csak általánosságok, függ a berendezés technológiájától, a klíma elhelyezkedésétől és számától.

Viszont annyit tudunk tenni és hozzájárulni a költségeink csökkentéséhez, hogy amikor már fűtést igényel a hőérzetünk, vegyünk számba a klíma fűtési lehetőségét és megfelelő kalkuláció mellet figyelve a fogyasztást segítsünk rá a lakás fűtésére.