Kiderült, ezt gondolják a magyarok a feminizmusról
Olvass tovább...
Női kvótát vezetnének be a tőzsdén jegyzett cégeknél.
Az EU munkaügyi és foglalkoztatási miniszterei hétfőn elfogadták azt a tervet, amely új követelményeket ír elő a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban. Céljuk, hogy több nő kerüljön vállalati hatalmi pozíciókba.
Az Európai Bizottság javaslata szerint valamely EU-tagországban bejegyzett székhellyel rendelkező tőzsdén jegyzett társaságnak arra kell törekedniük 2027-ig, hogy nem ügyvezető igazgatói pozícióik 40 százalékát nők töltsék be. Ez a cél 33 százalék lesz azoknál a vállalatoknál, amik vezetői és nem vezetői pozíciókat is magukban foglalnak.
„Az EU-ban a vállalatok legmagasabb döntéshozó testületeiben a nők aránya még mindig jelentős kevesebb a férfiak számával szemben. Ez a nemek közötti egyenlőtlenség különösen jelentős a magánszektorban, különösen a tőzsdén jegyzett társaságoknál”
– áll a közleményben.
Olvass tovább...
Az új szabályokat, amiket most az Európai Parlamentnek kell megtárgyalni, a cég székhelye szerinti országban alkalmaznák, függetlenül attól, hogy melyik tőzsdén forognak a részvényei.
„Szeretnénk áttörni az üvegplafont, amely megakadályozza, hogy tehetséges nők bekerüljenek a testületekbe”
– írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren hétfőn.
A kiadott adatok szerint 2021 októberében a nők 30,6 százalékát tették ki az EU legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatainak igazgatótanácsában. Európai Parlamentban is elég sokat kellett várni az első női elnökre, aki Simone Veil volt 1979 és 1982 között, az Európai Tanács első női elnöke pedig Margaret Thatcher 1981-ben.
A női kvótáról a törvény már több éve terítéken volt, de eddig nem haladt telőre, mert a tagországok vonakodtak átadni Brüsszelnek a hatalmat a hazai hatáskörnek tekintett foglalkoztatási kérdésekben.
Olvass tovább...