Nagyban a kályhások felelősek a szmogért

A szmog jelentése gyakorlatilag füstköd. Angolul is a ”smoke” vagyis füst, és a ”fog”, azaz köd szóból tevődik össze. A szmog ma már egyre gyakrabban alakul ki vidéken is, és kezd megszokottá válni, hogy az Időképen a hőmérséklet és a csapadék mellett a szmogtérképre is rákukkantunk. A füstköd jellemzően nedves, párás levegő és szélcsend idején alakul ki, így a tél jobban kedvez neki, és erre még rátesz egy lapáttal a fűtési szezon. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős államtitkára elmondta: szeretnék eloszlatni azt a tévhitet, hogy a légszennyezés nagyobb részét a közlekedés és az ipar okozza. Ez már rég nincs így, a rendszerváltást követően a nagyipar leépült, az új üzemek korszerű berendezéseket kaptak, és a gépjárműpark is jelentősen javult. A levegő szennyezettségéért ma már 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős.

Miért is veszik elő a kályhásokat az ügyben? Azért, mert a többség nem szabályosan tüzel, és mindent elégetnek, ami a kezükbe kerül. A miniszter úgy véli, a légszennyezés nem szociális probléma, hanem ismerethiányból fakad. Ha csak a szociálisan rászorulók égetnének hulladékot, nagyságrendileg jobb lenne a levegő.

Közben a „Fűts okosan!” kampány hívja fel a figyelmet arra, mit ne dobáljunk a kályhába. A lignit például olcsó, de tönkreteszi a fűtőberendezést, emellett az egyik legnagyobb okozója a kisméretű szálló pornak (PM10, 10 mikronnál kisebb részecske). Ha a pvc-t elégetjük, foszgén kerül a levegőbe, amely az első világháborúban még harci gáz volt, ha pedig bútorlapot égetünk, formaldehid, amely rákkeltő anyag. Ennél nagyobb gond, hogy szemberebbenés nélkül pakoljuk a PET palackokat is a tűzbe. Ezek ellen a Levegő Munkacsoport is élesen kampányol.

A miniszter szerint cél az, hogy néhány éven belül eljussunk a kis tüzelőberendezésekig, vagy a fűtőanyagok szabályozásáig. (Torony; MTI)