Gyönyörű magyar neve van, Afrikában a Nílus mellett találtak egy szigetet

Előző cikkünkben már felfedtük a magyarábok titkát, egy törzs titkát, amelynek ősei még jó pár száz évvel ezelőtt kerültek Afrikába, részben a török szultán seregében, őseik pedig elsősorban határvédő munkát kaptak az egyiptomi piramisok árnyékában, a Nílus mellett. Később letelepedtek, a településnevek pedig utaltak a származásukra is.

Több kutató is járt a helyszínen, találkozott velük, és leírások is készültek róluk.

De mégis milyen magyar nevek jelentek meg egykor Afrika térképén?

Az egyiptomi és a szudáni sivatagok mélyén nagyon erős magyar kötődés rejlik, egykor pedig ez földrajzi nevek formájában is megjelent a területen. Már Almásy László is kapcsolatba került a magyarábokkal, akik különleges helyeken éltek a sivatag mélyén. Felfigyelt az emberek beszédére, hogy nagyon hasonlít a magyarrra, majd azt is megtudta, hogy a

Magyar-narki szigeten laknak.

Ez pedig annyit tesz, hogy a Magyarok szigete. Ez a földrajzi pont Vádi-Halfa nevű város mellett volt egykor, a település mellett, ahol Szudánban ma körülbelül 15 ezer ember él. De Felső-Egyiptomban is éltek magyarábok, a feljegyzések szerint nekik is megjelent a magyar szó a településeik nevében.

Így hívták őket egykor:

Magyarab-irki, Magyararti, Magyariyya, Magyar-nirki, Hillit el-Magyarab

Később az Asszuáni-gát építése miatt került víz alá többek között a magyar-narki sziget is, amelynek így már csak egykori létezéséről tudunk, illetve ismerjük a magyar füleknek szépen csengő nevét is.

Részletesebben a magyarábokról:

(Forás: Kurier Plus)