A lebegő szikla körüli rejtély 500 éve mozgatja a tudósok fantáziáját, elhoztuk a lehetséges válaszokat

Venezuelában, a Gran Sabana lenyűgöző tájképén emelkedik a Roraima-hegy, egy fenséges asztalhegy, más néven tepui, amely a Föld egyik legrégebbi és legkülönlegesebb geológiai képződménye. Közel 3000 méteres magasságával lapos csúcsa és meredek sziklái évszázadok óta csábítják a tudósokat, kalandorokat és turistákat egyaránt.

A Roraima-hegy egyedülálló geológiai adottságai már több mint 500 éve lenyűgözik a tudósokat. Ellentétben a tipikus hegyvidéki képződményekkel, amik a tektonikus mozgások során jöttek létre, a Roraima-hegy a prekambriumi korszakba nyúlik vissza, így körülbelül 2 milliárd éves, a Föld egyik legrégebbi kőzetformációja.

A hegy a Guyana-pajzs része, egy ősi kraton, amely a bolygó legrégebbi szikláit foglalja magában. A Roraima lapos teteje és meredek, függőleges falai kvarcitból és homokkőből épülnek fel, amelyek ellenállnak az eróziónak. Évmilliók során a szél, az eső és a hőmérséklet-ingadozások erői faragták ki egyedülálló formáját, egy elszigetelt erődöt hozva létre a környező tájtól.

1 év felkészülés után is sokan belehalnak ebbe a gyalogos túrába, de miért? A Kokoda túra rejtélye

Olvass tovább...

A Roraima-hegy csúcsa egy szürreális világ, elszigeteltsége és egyedülálló ökoszisztémája miatt gyakran "elveszett világnak" becézik. A fennsík körülbelül 31 négyzetkilométer (12 négyzetmérföld) területet foglal el, és gyakran köd borítja, ami tovább fokozza misztikus auráját. Az időjárás a csúcson kiszámíthatatlan, gyakori esőzésekkel és a nappali melegtől az éjszakai fagyig terjedő hőmérséklettel.

Ez az elszigetelt környezet egyedülálló ökoszisztéma kialakulásához vezetett, amely számos endemikus növény- és állatfajnak ad otthont, amelyek sehol máshol a Földön nem találhatók. A húsevő növények, mint a kancsó és a napharmat, itt virágoznak, alkalmazkodva a tápanyagszűkös talajhoz rovarok befogásával és emésztésével. A fennsíkon számos egyedi orchidea és bromélia is megtalálható, növelve a terület botanikai gazdagságát.

A Roraima-hegy jelentős kulturális és mitológiai jelentőséggel bír a Gran Sabana régióban élő pemon és kapon őslakosok számára. A hegyet "Roraimaként" emlegetik, ami "minden vizek anyja", utalva a szikláin lezúduló számos vízesésre. Az őslakosok úgy vélik, hogy a hegy szent hely, szellemek és istenségek lakhelye.

Az egyik leghíresebb legenda az óriásfáról szól, amely egykor a Roraima-hegy csúcsán nőtt. A mítosz szerint ez a fa volt a világ összes gyümölcsének és zöldségének forrása. Amikor kivágták, nagy árvizet okozott, és ennek a fának a tuskójából alakult ki a hegy. Ez a legenda párhuzamot mutat a világ különböző kultúráiban fellelhető árvízmítoszokkal.

A Roraima-hegy rejtélye és vonzereje népszerű célponttá tette a kalandorok és turisták számára. Az első feljegyzett expedíció a csúcsra 1884-ben történt, Everard im Thurn brit felfedező vezetésével.